Wikiversity
Tartalomjegyzék
Megjelenés
1566 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1566 |
Ab urbe condita | 2319 |
Bahái naptár | -278 – -277 |
Berber naptár | 2516 |
Bizánci naptár | 7074 – 7075 |
Buddhista naptár | 2110 |
Burmai naptár | 928 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1558 – 1559 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1621 – 1622 |
Shaka Samvat | 1488 – 1489 |
Holocén naptár | 11566 |
Iráni naptár | 944 – 945 |
Japán naptár | 2226 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4262–4263 |
Kopt naptár | 1282 – 1283 |
Koreai naptár | 3899 |
Muszlim naptár | 973 – 974 |
Szeleukida naptár | 1877–1878 |
Örmény naptár | 1015 ԹՎ ՌԺԵ |
Thai szoláris naptár | 2109 |
Zsidó naptár | 5326 – 5327 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek
Évek: 1561 – 1562 – 1563 – 1564 – 1565 – 1566 – 1567 – 1568 – 1569 – 1570 – 1571
Események
Határozott dátumú események
- február 2. – A pozsonyi országgyűlés jobbágytelkenként 2 forintot szavaz meg a hadsereg felállítására.[1]
- május 1. – I. Szulejmán élete utolsó, magyarországi hadjáratára indul.
- június 6. – Arszlán budai pasa ostrom alá veszi Palotát. (A vár kapitánya, Thury György sikeresen elhárította a török rohamokat.)[1]
- június 24. – Salm Eckhard győri kapitány Thury Györggyel együtt visszafoglalja Veszprémet, majd Tata alá vonul, s az ottani török őrséget is a vár feladására kényszeríti.[1]
- június 29. – János Zsigmond Zimonyban hódol Szulejmán előtt.[1]
- július 12. – Pertev pasa másodvezér 30 ezer főnyi serege megkezdi Gyula ostromát, amelyet 2600 főnyi magyar és német őrség élén Kerecsényi László védett.[1]
- augusztus 5. – A szultáni fősereg Szigetvár falai alá érkezik.[2]
- augusztus 6. – A török had hozzáfog Szigetvár ostromához, amelyet Zrínyi Miklós gróf, dunántúli főkapitány véd.
- augusztus 9. – Zrínyi felégeti az Újvárost, az egyharmadra olvadt csapatait pedig az Óvárosba vonja vissza.[1]
- augusztus 19. – Elesik Szigetvár Óvárosa és benne közel 1000 magyar és horvát vitéz.[2]
- szeptember 1. – A törökök beveszik a gyulai várat.
- szeptember 5. – A török aknászok felgyújtják a szigetvári várat.[2] (A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjelen meghalt Szulejmán. Szokoli Mehmed nagyvezír az ostromló sereg előtt eltitkolta a szultán halálát.)[1]
- szeptember 8. – Zrínyi Miklós kirohan vitézeivel a védhetetlenné vált szigetvári várból.[3] (Zrínyi és katonatársai hősi halált halnak.)
Határozatlan dátumú események
- október – Megkezdődik Málta szigetén Valletta városának építése.
- az év folyamán –
- Petraf basa – 32 000 fős seregével az élen – beveszi a Kerecsényi László vezetésével kilenc hétig tartott gyulai várat. (A szabad elvonulást ígérő török lemészárolta a magukat megadó keresztények többségét. Kerecsényit fogságba ejtettÉk, majd Nándorfehérvárott kivégezték.)[4]
- Török kézre kerül Jenő és Világos.
- Miksa magyar király visszaveszi a törököktől Tatát és Veszprémet.
- Megkezdődik a Buda és Pest közötti összeköttetést lehetővé tevő állandó hajóhíd építése.[5]
- Szokoli Musztafa budai pasa parancsára hozzáfognak Budán a Rudas és a Király fürdő megépítéséhez. (A munkával 1576-ban végeztek.)[5]
Az év témái
Születések
- január 15. – Philipp Uffenbach német festő és rézmetsző († 1636)
- december 27. – Jeszenszky János magyar származású, nemzetközi hírű orvos († 1621)
Halálozások
- július 2. – Nostradamus, francia orvos, katolikus misztikus próféta (* 1503)
- szeptember 2. – Taddeo Zuccaro olasz festő (* 1529)
- szeptember 6. – I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom tizedik szultánja (* 1494)
- szeptember 8. – Zrínyi Miklós horvát bán, hadvezér (* 1508?)
- november 28. – Batthyány Ferenc egykori horvát bán (* 1497)
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, ISBN 963-9063-45-2, 49. oldal
- ↑ a b c Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős. In.: Rubicon. 2014/2. sz., 11. p., ISSN 0865-6347
- ↑ B. Szabó János: A mohácsi vész. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 45. oldal, ISBN 978-963-09-8460-7
- ↑ Rácz Tünde: Gyulai vitézek. In.: Magyar honvéd. XXI. évf., 2010. 3. sz., 79. p.
- ↑ a b Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1556–1722.” 6-7. szám, Kiadó: História folyóirat.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1566 témájú médiaállományokat.