LIMSwiki

	Vigo
	Vigo látképe
; Vigo címere	; Vigo zászlaja
	Becenév: Az olivaolaj városa
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Galicia
Tartomány	Pontevedra
Rang	önkormányzat Galiciában
Székhely	Vigo City
Polgármester	Corina Porro Martínez
Irányítószám	36201–36216
Testvérvárosok	Lista Caracas; Buenos Aires; Narsaq; Victoria de Durango; Lorient; Porto; Las Palmas de Gran Canaria; Celaya; Csingtao;
	Népesség
Teljes népesség	293 652 fő (2023)
Népsűrűség	2676 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	28 m
Terület	109,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 14′ 09″, ny. h. 8° 43′ 36″42.235833°N 8.726667°WKoordináták: é. sz. 42° 14′ 09″, ny. h. 8° 43′ 36″42.235833°N 8.726667°W
	Vigo weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vigo témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Vigo Spanyolország Galicia nevű autonóm közösségének legnagyobb városa. Pontevedra tartományban található. A 2005-ös népszámlálás szerint lakossága 293 725 fő, a körzetébe tartozó területen összesen 420 672, így Spanyolország tizennegyedik legnagyobb nagyvárosi körzete. A város halászatáról, ételeiről, kulturális és éjszakai életéről illetve RC Celta de Vigo nevű focicsapatáról ismert.

Történelme

Vigónak hosszú történelme van, egy hegyi erődre (Castro) és egy római településre épült. Általánosan elfogadott az a nézet, hogy neve a latin vicus szóból származik. A középkor alatt a kis falu a környező városokhoz, főként Tuihoz tartozott, és számos viking támadásnak esett áldozatul.

Lakossága annyira kevés volt, hogy a 15. századig nem is tartották igazi falunak. A legkorábbi emlékek is az ezt követő időkből származnak.

A 16. és 17. században a várost többször megtámadták. 1585-ben és 1589-ben Francis Drake rajtaütött, és egy ideig uralta, eközben számos épületet leégetett. Néhány évtizeddel később 1617-ben a török kalózok próbálták megtámadni. Ennek eredményeként 1656-ban városfalat építettek, IV. Fülöp uralma alatt. Ezek egy részét a mai napig megőrizték.

Ebben a korszakban kezdték kiépíteni az első kereskedelmi kapcsolatokat, a város számos privilégiumot kapott a spanyol királyoktól.

1702-ben egy tengeri csata zajlott le, és 1719-ben, mivel a Vigótól távol lévő spanyol flotta éppen Skóciát próbálta támadni, a várost ideiglenesen megszerezte az brit flotta.

1808-ban a francia hadsereg Napóleon császár birodalmához csatolta Spanyolországot, habár Vigo 1809. januárjáig meghódítatlan maradt. Később Vigo volt Galicia első városa, amely felszabadult a francia uralom alól, ezt minden március 28-án Reconquista néven (magyarul: visszahódítás) ünneplik meg.

A város nagyon gyorsan nőtt a 19–20. században. Ez azt eredményezte, hogy gyakran módosítani kellett az elrendezését, ezáltal kevésbé rendezettebb, mint más galiciai városok. Itt halt meg Héjjas Iván.

Demográfia

Vigo népességszám-változása 1991 és 2005 között
1991	1996	2001	2004	2005
276 109	286 774	280 186	292 059	293 725

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között

Lakosok száma	287 282	292 059	294 772	297 332	297 241	294 997	292 817	293 642	293 837	293 652
	2001	2004	2007	2009	2011	2014	2016	2018	2021	2023

Adatok: Wikidata

Nevezetességek

Szűz Mária apátsági templom (Colegiata de Santa María)
Halászkikötő (Dársena del Berbés)
Castelos-palota (Paso de Castelos)
San Sebastian-erőd (Castillo de San Sebastián)
Castro-erőd (Castillo de Castro)
Cíes-szigetek (Islas Cíes)

Gazdaság

Vigo Galicia vezető iparvidéke, automatizált gyárakkal, hajógyárakkal és kisegítő iparral. Galicia legtöbb munkást foglalkoztató cége, a PSA Peugeot Citroën is itt található. 2003-ban összesen 473 000 járművet gyártott, amelynek 88%-át Spanyolországon kívül adták el.