LabLynx Wiki

Türnitz
Türnitz belvárosa
Türnitz címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Lilienfeldi járás
Irányítószám	3184
Körzethívószám	02769
Forgalmi rendszám	LF
Népesség
Teljes népesség	1912 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	466 m
Terület	146,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 15° 29′ 27″47.931944444444, 15.49083333333347.931944°N 15.490833°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 15° 29′ 27″47.931944444444, 15.49083333333347.931944°N 15.490833°E
Türnitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Türnitz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Türnitz osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Lilienfeldi járásában. 2019 januárjában 1913 lakosa volt.

Türnitz a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Türnitzi-Alpokban, a Türnitz és a Traisen folyók találkozásánál. Területének 85%-a erdő. Legmagasabb pontjai a Tirolerkogel (1380 m) és a Türnitzer Höger (1372 m). Az önkormányzat 3 településrészt, illetve falut egyesít: Freiland (88 lakos 2019-ben), Lehenrotte (387) és Türnitz (1438).

A környező önkormányzatok: északkeletre Lilienfeld, keletre Hohenberg, délre Sankt Aegyd am Neuwalde, délnyugatra Annaberg, nyugatra Schwarzenbach an der Pielach, nyugatra Loich, északra Kirchberg an der Pielach.

Türnitz neve szláv eredetű, nehezen hozzáférhető, félreeső helyet jelent. Errdeti szláv lakosait a 10-11. században betelepített németek asszimilálták. Első írásos említése 1209-ből származik ("Durntze" formában), amikor VI. Lipót herceg hűbérúri jogait átruházta az általa alapított lilienfeldi apátságra. A falu a Mariazellbe vezető Via Sacra egyik közbenső állomása volt, így a zarándokok ellátásából szép jövedelemre tett szert. 1371-ben már mezővárosként hivatkoznak rá, 1500 körül pedig mintegy 150 gazdaságot számlálnak össze a környékén. 1429-ben a mezővárosban halt meg Vas Ernő herceg felesége, a lengyel Cymburgis.

A 18. században megindult az iparosodás: rézfeldolgozó és üveggyártó üzem, valamint márvány- és ólombánya létesült. A 19. században a kaszagyártás lendült fel, a század végére naponta 1400 kasza került ki a türnitzi gyárakból. A századfordulón megindult az idegenforgalom fejlődése, fürdőt és vízterápiás szanatóriumot alapítottak, sétányokat létesítettek. Hamarosan népszerűvé vált a sízés, 1912-ben megszervezték az első versenyt. A második világháború után több síliftet állítottak fel.

A türnitzi önkormányzat területén 2019 januárjában 1913 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 1910-ben érte el 3172 fővel, azóta folyamatos csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 95,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 81%-a római katolikusnak, 5,7% evangélikusnak, 2,8% mohamedánnak, 8,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a mezővárosban.

A népesség változása:

• a Szt. Márton-plébániatemplom
• a lehenrottei Szt. Leonhard-plébániatemplom
• a Siebenbrünni Mária-kápolna
• a városháza késő klasszicista épülete (korábban kaszagyár)
• a tűzoltómúzeum
• a Falkenschlucht-szurdok

• A település honlapja Archiválva 2020. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 31414 – Türnitz Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Türnitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.