HL7 Wiki
Tartalomjegyzék
Görög ábécé | |
Típus | ábécé |
Nyelvek | görög |
Időszak | körülbelül i. e. 800-tól napjainkig |
Felmenő írásrendszerek | ugariti föníciai |
Rokon írásrendszerek | ókánaánita, etruszk, latin |
ISO 15924 | Grek |
A Wikimédia Commons tartalmaz Görög ábécé témájú médiaállományokat. |
A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig. Huszonnégy betűből áll, az első és legrégibb olyan ábécé, amely minden magán- és mássalhangzót különálló szimbólummal jelöl. Az ősi görögben egyes betűket számokként is használtak körülbelül az i. e. 2. századtól fogva, ezeket görög számoknak hívjuk (hasonlóan a római számokhoz). A görög ábécé az ugariti és/vagy a föníciai ábécéből fejlődött ki, és alapja sok más írásrendszernek, mint például a latin vagy a cirill ábécé.
Története
A görög ábécé az első betűkészletek egyike, amelyek többféle írott magánhangzót tartalmaztak. Eredetileg csak az alfát, epszilont, iótát, omikront és üpszilont, később keleti-görög hatásra az ómegát és étát is (hosszú ó és é jelölésére). Hasonlóképpen új mássalhangzókat is bevezetett: a khít, a fít és a pszít.
A fejlődés során egyes betűket meg is szüntettek, ilyen volt a szan, a digamma és a koppa. Ez utóbbi kettő megmaradt az ión számrendszerben, sőt a 900 jelölésére új betűt vezettek be, a szampít. Az ezreseket a betű előtt a bal felső sarokban aposztróffal jelölték.
Eredetileg több változata létezett az ábécének, legjelentősebb a keleti (ión) és a nyugati (khalkidiai) volt. Az athéni dialektus az ión írást használta, ami végül is kiszorította a nyugati változatot, és standarddá vált (i. e. 403). Ettől kezdve a görögök balról jobbra írtak, bár előtte előfordult jobbról balra folyó írás, sőt a vegyes irányú - busztrofedon - folyam is fellelhető.
A középkorban megváltozott az íráskép is, uralkodóvá vált a kisbetűs írás. Ekkor alakult ki a végszigma különálló formája. Ezzel a fejlődéssel szemben a szannak nem található a forrásokban kisbetűs alakja.
Ugyanekkor a kisbetűs - minuszkula - alakokat használták a számok jelölésére is. A 6 jelölésében a sztigma (Ϛ, ϛ; esetleg, ha ez nem elérhető, a στ kapcsolatát használják) felváltotta a digammát. A 90 jelölésére a modern z alakú koppát (Ϟ, ϟ) használják.
Az ábécé
A görög betűk és származékaik a következők (kiejtés jelölése az IPA[1] szerint):
Betű | Név | Kiejtés | Szám- érték |
Ugariti | Föníciai | Latin | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Görög | Magyaros átírás | Kiejtés | |||||||||
Klasszikus | Modern | Archaikus | Klasszikus | Modern | |||||||
Α α | ἄλφα | alfa | [álpʰa] | [ˈalfa] | [a] [a:] | [a] | 1 | 𐎀 | a | ||
Β β (ϐ) | βῆτα | béta | [bɛ̂ːta] | [ˈvita] | [b] | [v] | 2 | 𐎁 | b, v | ||
Γ γ | γάμμα | gamma | [gám:a] | [ˈɣama] | [g] | [ɣ][† 1] | 3 | 𐎂 | g | ||
Δ δ | δέλτα | delta | [délta] | [ˈðelta] | [d] | [ð] | 4 | 𐎄 | d | ||
Ε ε (ϵ) | ἒ ψιλόν | epszilon | [è psiːlón] | [ˈepsilon] | [e] | [e] | 5 | 𐎅 | e | ||
Ζ ζ | ζῆτα | dzéta | [dzɛ̂ːta] | [ˈzita] | [zd], később [zː] | [z] | 7 | 𐎇 | z | ||
Η η | ἦτα | éta | [ɛ̂ːta] | [ˈita] | [ɛː] [h] | [ɛː] | [i][† 2] | 8 | 𐎅 | ē, e, ê, i | |
Θ θ (ϑ) | θῆτα | théta | [tʰɛ̂ːta] | [ˈθita] | [tʰ] | [θ] | 9 | 𐎉 | th | ||
Ι ι | ἰῶτα | ióta | [iɔ́ːta] | [ˈjota] | [i] [iː] | [i] [† 2] | 10 | 𐎛 | i | ||
Κ κ (ϰ) | κάππα | kappa | [káp:a] | [ˈkapa] | [k] | [k][† 3] | 20 | 𐎋 | k | ||
Λ λ | λάμβδα | lambda | [lábda] [lámbda] |
[ˈlamða] | [l] | [l] [† 3] | 30 | 𐎍 | l | ||
Μ μ | μῦ | mű | [mŷː] | [mi] | [m] | [m] | 40 | 𐎎 | m | ||
Ν ν | νῦ | nű | [nŷː] | [ni] | [n] | [n] [† 3] | 50 | 𐎐 | n | ||
Ξ ξ | ξῖ | kszí | [ksîː] | [ksi] | [ks] | [ks] | 60 | 𐎒 | x, (ks) | ||
Ο ο | ὄ μικρόν | omikron | [ò mikrón] | [ˈomikron] | [o] | [o] | 70 | 𐎓 | o | ||
Π π (ϖ) | πῖ | pí | [pîː] | [pi] | [p] | [p] | 80 | 𐎔 | p | ||
Ρ ρ (ϱ) | ῥῶ | ró | [r̥ɔ̂ː] | [ro] | [r], [r̥] | [r] | 100 | 𐎗 | r, rh (szó elején), rrh (kettőzve) | ||
Σ σ | σῖγμα | szigma | [sîːgma] | [ˈsiɣma] | [s] | [s] | 200 | 𐎕 | s | ||
ς | szigma (szóvég) | 6 (modern) | 𐎒 | s | |||||||
Τ τ | ταῦ | tau | [tâu̯] | [taf] | [t] | [t] | 300 | 𐎚 | t | ||
Υ υ | ὒ ψιλόν | üpszilon | [ỳː psiːlón] | [ˈipsilon] | [u] | [y] [yː] | [i] [† 2] | 400 | 𐎜 | u, y (mássalhangzók között) | |
Φ φ (ϕ) | φῖ | fí | [pʰîː] | [fi] | [pʰ] | [f] | 500 | 𐎔𐎈 | f, ph | ||
Χ χ | χῖ | khí | [kʰîː] | [xi] | [kʰ] [ks] | [kʰ] | [x][† 4] | 600 | 𐎃 | – | ch, kh |
Ψ ψ | ψῖ | pszí | [psîː] | [psi] | [ps] | [ps] | 700 | 𐎔𐎒 | ps | ||
Ω ω | ὦ μέγα | ómega | [ɔ̂ː méga] | [oˈmeɣa] | [ɔː] | [o] | 800 | 𐎓 | o, ô |
- ↑ [e], [i] előtt [ʝ]
- ↑ a b c hangsúlytalanul magánhangzó mellett általában [ʝ] vagy [ç]
- ↑ a b c [e], [i] előtt lágyul
- ↑ [e], [i] előtt [ç]
A klasszikus kor előtti betűk
A táblázatban szereplő betűk korán kikerültek az ábécéből, még az úgynevezett „klasszikus” kor előtt. Csak a nagybetűs – majuszkula – formájukat használták, kisbetűs – minuszkula – alakjukat csak később, a középkor során alakították ki.
Görög számok
Betű | Név | Kiejtés | Szám- érték |
ugariti | föníciai | latin | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Görög | Magyaros átírás | Kiejtés | |||||||||
klasszikus | modern | archaikus | klasszikus | modern | |||||||
Ϛ ϛ | στίγμα | sztigma[2] | – | [ˈstiɣma] | – | – | [st] | 6 | 𐎆 | st | |
Ϙ (Ϟ) | ϙόππα | koppa | [kóppa] | [ˈkopa] | [k] | – | – | 90 | 𐎖 | k | |
Ͳ (Ϡ) | σαμπῖ | szampí | – | [sampíː] | [sː] [ks] [ts] | – | – | 900 | – | – | ss |
Bizonytalan vagy későbbi eredetű betűk
Betű | Név | Kiejtés | Szám- érték |
ugariti | föníciai | latin | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Görög | Magyaros átírás | Kiejtés | |||||||||
klasszikus | modern | archaikus | klasszikus | modern | |||||||
Ϝ ϝ | ϝαυ, δίγαμμα | vau/digamma | [wau] | [ˈðiɣama] | [w] | – | – | 6 | 𐎆 | w | |
Ͱ ͱ | ἧτα | héta | [hɛ̂ːta] | – | [h] | – | – | - | 𐎅 | h | |
Ϻ ϻ | ϻάν | szan | [sán] | [ˈsan] | [s] | – | – | - | 𐎕 | s | |
Ϸ ϸ | – | só | – | – | [ʃ] | – | – | - | - | - | sh |
Betűkombinációk és kettőshangzók
Betűk | Kiejtés | Latin átírás | ||
---|---|---|---|---|
archaikus | klasszikus | modern | ||
αι | [aɪ] | [ɛ] | æ, ae | |
ει | [eɪ] [e:] | [e:] | [i] | i |
οι | [oɪ] | [i] | œ, oe, i (szó végi) | |
υι | [yɪ] | [i] | ui | |
ωι | [ɔɪ] | [ɔ] | o | |
αυ | [aʊ] | [av] zöngés hang előtt [af] zöngétlen hang előtt |
au, av | |
ευ | [eʊ] | [ev] zöngés hang előtt [ef] zöngétlen hang előtt |
eu, ev | |
ηυ | [ɛ:ʊ] | [iv] zöngés hang előtt [if] zöngétlen hang előtt |
eu | |
ου | [oʊ] [o:] | [u:] | [u] | u, ou |
γγ ² | [ŋg] | [ŋɡ] | ng | |
γκ ² | [ŋk] | [ɡ] szó elején [ŋk] egyébként |
nc, nk | |
γξ ² | [ŋks] | [ŋks] | nx, nks | |
γχ ² | [ŋx] | [ŋç] | nch, nkh | |
μπ | – | – | [b] szó elején [mb] egyébként |
mp |
ντ | – | – | [d] szó elején [nd] egyébként |
nt |
²: Egyes iskolák az agmát (ŋ) önálló fonémának tartják.
Ligatúrák
A görög nyelv helykímélés céljából – más nyelvekhez hasonlóan – számos ligatúrát (ikerbetűt) használt a nyomtatás megjelenése előtt. Az egyik legismertebb, az ου (mely egy o betű feletti v-re hasonlít: Ȣ ȣ), amit ritkán még ma is láthatunk. Lásd még: Ou.
Írásjelek
A görög írás központozása eltér a latinétól a következőkben:
Görög írásjel | Latin megfelelő | Görög név | Magyar név |
---|---|---|---|
; | ? | erotimatiko | kérdőjel |
. | . | telia | pont |
· | ; | ano telia | pontosvessző |
: | : | ano-kato telia | kettőspont |
, | , | komma | vessző |
’ | ’ | aposztofosz | aposztróf |
‿ | - | enotikon | kötőjel |
Unicode
A Unicode rendszerben a görög karakterek két fő csoportra oszlanak. Az első a „görög és kopt” csoport (U+0370 – U+03FF), mely az ISO 8859-7 szabványon alapul, és lefedi a mai modern görög írás karaktereit. Ezen kívül ez a csoport tartalmazza a görög alapbetűktől eltérő kopt karaktereket is.
A másik csoport ("Kiterjesztett görög"; U+1F00 – U+1FFF) tartalmazza az ógörög és katharevusza politonikus és diakritikus karaktereket.
Görög és kopt
0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
0370 | ʹ | ͵ | ͺ | ͻ | ͼ | ͽ | ; | |||||||||
0380 | ΄ | ΅ | Ά | · | Έ | Ή | Ί | Ό | Ύ | Ώ | ||||||
0390 | ΐ | Α | Β | Γ | Δ | Ε | Ζ | Η | Θ | Ι | Κ | Λ | Μ | Ν | Ξ | Ο |
03A0 | Π | Ρ | Σ | Τ | Υ | Φ | Χ | Ψ | Ω | Ϊ | Ϋ | ά | έ | ή | ί | |
03B0 | ΰ | α | β | γ | δ | ε | ζ | η | θ | ι | κ | λ | μ | ν | ξ | ο |
03C0 | π | ρ | ς | σ | τ | υ | φ | χ | ψ | ω | ϊ | ϋ | ό | ύ | ώ | |
03D0 | ϐ | ϑ | ϒ | ϓ | ϔ | ϕ | ϖ | ϗ | Ϙ | ϙ | Ϛ | ϛ | Ϝ | ϝ | Ϟ | ϟ |
03E0 | Ϡ | ϡ | (Kopt betűk) | |||||||||||||
03F0 | ϰ | ϱ | ϲ | ϳ | ϴ | ϵ | ϶ | Ϸ | ϸ | Ϲ | Ϻ | ϻ | ϼ | Ͻ | Ͼ | Ͽ |
Kiterjesztett görög
0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1F00 | ἀ | ἁ | ἂ | ἃ | ἄ | ἅ | ἆ | ἇ | Ἀ | Ἁ | Ἂ | Ἃ | Ἄ | Ἅ | Ἆ | Ἇ |
1F10 | ἐ | ἑ | ἒ | ἓ | ἔ | ἕ | Ἐ | Ἑ | Ἒ | Ἓ | Ἔ | Ἕ | ||||
1F20 | ἠ | ἡ | ἢ | ἣ | ἤ | ἥ | ἦ | ἧ | Ἠ | Ἡ | Ἢ | Ἣ | Ἤ | Ἥ | Ἦ | Ἧ |
1F30 | ἰ | ἱ | ἲ | ἳ | ἴ | ἵ | ἶ | ἷ | Ἰ | Ἱ | Ἲ | Ἳ | Ἴ | Ἵ | Ἶ | Ἷ |
1F40 | ὀ | ὁ | ὂ | ὃ | ὄ | ὅ | Ὀ | Ὁ | Ὂ | Ὃ | Ὄ | Ὅ | ||||
1F50 | ὐ | ὑ | ὒ | ὓ | ὔ | ὕ | ὖ | ὗ | Ὑ | Ὓ | Ὕ | Ὗ | ||||
1F60 | ὠ | ὡ | ὢ | ὣ | ὤ | ὥ | ὦ | ὧ | Ὠ | Ὡ | Ὢ | Ὣ | Ὤ | Ὥ | Ὦ | Ὧ |
1F70 | ὰ | ά | ὲ | έ | ὴ | ή | ὶ | ί | ὸ | ό | ὺ | ύ | ὼ | ώ | ||
1F80 | ᾀ | ᾁ | ᾂ | ᾃ | ᾄ | ᾅ | ᾆ | ᾇ | ᾈ | ᾉ | ᾊ | ᾋ | ᾌ | ᾍ | ᾎ | ᾏ |
1F90 | ᾐ | ᾑ | ᾒ | ᾓ | ᾔ | ᾕ | ᾖ | ᾗ | ᾘ | ᾙ | ᾚ | ᾛ | ᾜ | ᾝ | ᾞ | ᾟ |
1FA0 | ᾠ | ᾡ | ᾢ | ᾣ | ᾤ | ᾥ | ᾦ | ᾧ | ᾨ | ᾩ | ᾪ | ᾫ | ᾬ | ᾭ | ᾮ | ᾯ |
1FB0 | ᾰ | ᾱ | ᾲ | ᾳ | ᾴ | ᾶ | ᾷ | Ᾰ | Ᾱ | Ὰ | Ά | ᾼ | ᾽ | ι | ᾿ | |
1FC0 | ῀ | ῁ | ῂ | ῃ | ῄ | ῆ | ῇ | Ὲ | Έ | Ὴ | Ή | ῌ | ῍ | ῎ | ῏ | |
1FD0 | ῐ | ῑ | ῒ | ΐ | ῖ | ῗ | Ῐ | Ῑ | Ὶ | Ί | ῝ | ῞ | ῟ | |||
1FE0 | ῠ | ῡ | ῢ | ΰ | ῤ | ῥ | ῦ | ῧ | Ῠ | Ῡ | Ὺ | Ύ | Ῥ | ῭ | ΅ | ` |
1FF0 | ῲ | ῳ | ῴ | ῶ | ῷ | Ὸ | Ό | Ὼ | Ώ | ῼ | ´ | ῾ |
Diakritikus jelek
betűvel | magában | példa | leírás |
---|---|---|---|
U+0300 | U+0060 | ( ̀) | „varia / tompa ékezet” |
U+0301 | U+00B4, U+0384 | ( ́) | „oxia / tonosz / éles ékezet” |
U+0304 | U+00AF | ( ̄) | „makron (hosszúsági jel)” |
U+0306 | U+02D8 | ( ̆) | „vrakhü / brevis (rövid hang jele)" |
U+0308 | U+00A8 | ( ̈) | „dialütika / tréma” |
U+0313 | ( ̓) | „pszili / felülvonás” (spiritus lenis) | |
U+0314 | ( ̔) | „daszia / fordított felülvonás” (spiritus asper) | |
U+0342 | ( ͂) | „periszpomeni” (tetős ékezet) | |
U+0343 | ( ̓) | „koronisz” (= U+0313) | |
U+0344 | U+0385 | ( ̈́) | „dialütika tonosz” (= U+0308 U+0301) |
U+0345 | U+037A | ( ͅ) | „hüpogegrammeni” / iota subscriptum |
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ A klasszikus ógörög szavak átírásánál szereplő ´, ^, ` jelek a dallamhangsúlyt hivatottak jelölni.
- ↑ Griechische Palaeographie, Vol. 2. Leipzig: B.G. Teubner, p.238.
További információk
- Omniglot.com (angolul)
- Theiling.de: a görög betűk gyakorlása
- A görög ábécé átírásai (angolul)
- A görög ábécé a Greek-language.comon (angolul)
- Egy másik görög ábécés oldal (angolul)
- Görög Unicode források (angolul)