Knowledge Base Wiki

A sorozat témája Hinduizmus
Filozófiája Dharma · Karma · Májá · Móksa Védikus kreacionizmus · Szanszára · Lóka Darsana · Kundalini · Nirvána Hindu időszámítás Szatja-juga · Dvápara-juga · Tréta-juga · Kali-juga
Filozófiai rendszerek Szánkhja · Jóga · Mímánsza · Védánta · Vaisésika - Njája
Hindu források sruti · szmriti Védák Számavéda · Jadzsurvéda · Atharvavéda· Rigvéda Mahábhárata · Bhagavad-gíta · Rámájana Upanisadok · Bráhmanák · Védángák Puránák sásztrák és szútrák Jóga-szútrák
Hindu panteon Brahman · Ísvara (Bhagaván) Brahma · Visnu · Siva Dévák · Avatárák · Aszurák Krisna · Ganésa · Indra · Varuna · Agni Szúrja · Durga · Mahádévi · Párvati · Matszja Kurma · Varáha · Vámana · Naraszimha Szaraszvati · Laksmi · Kalki
Vallási élet Vaisnavizmus · Saivizmus · Saktizmus · Krisna-tudat Múrti · Mantra · Púdzsá · Templom Bhakti · Sakti · Meditáció · Mandala Jóga · Jama · Nijama · Ásrama
Összehasonlítása más világvallásokkal Buddhizmus Szikhizmus · Dzsainizmus Kereszténység
Kapcsolódó fogalmak India művészete · Hindu templomépítészet Szanszkrit nyelv · Szvasztika Indiai kasztrendszer · Vegetarianizmus
Szanszkrit szavak Szanszkrit szójegyzék

A trimúrti (szó szerint: három forma; szanszkrit nyelven: त्रिमूर्तिः ) a hinduizmusban Ísvara (Isten) megnyilvánulásának hármassága - ahogy az indiai gondolkodás látja :

• Brahma, a teremtés,
• Visnu, a megtartás,
• Siva, a rombolás és megújítás három istenének egysége.

Ábrázolása ritka, ekkor háromfejű alakként ábrázolják, akinek egy nyakon ülő három feje előre és jobbra, balra néz, vagy egy fejen három arc néz a megadott irányokba, jelképezése annak, hogy a cselekvések, a létezés minden típusa egységet alkot benne.

A trimúrti eltér a keresztény szentháromság fogalmától, mivel itt három egyenrangú, egymástól független istenségről van szó, akik az egyetlen Isten (Isvara) megtestesülései. A hindu isteni háromság a teremtés, fenntartás, pusztítás és megújítás hármasságában a cselekvés, a tettek összes lehető változatát jelképezi.^[1]

Az egy Isten (Isvara vagy Dattatréja) eredete a Brahmanból - a Legfelsőbb Létezőből - csak annyiban különbözik az ember hasonló származásából (jelenlegi fejlődési szintjét leszámítva), hogy Isvara a négy cselekvéstípust egyszerre, egyöntetű és egyszintű minőségben integrálja, míg az ember csak fejlődésének utolsó szakaszában lesz majd képes erre.^[2]

A trimúrti az élet metaforája: születés, élet, halál és újraszületés.^[3]

Egyes hinduk szerint Szúrja, a napisten, az égbolton való haladása közben felveszi a trimúrti, a három isten formáját: reggel, amikor felkel, ő Brahma, a teremtő. Ahogy eléri legmagasabb pontját, ő Visnu, a megtartó. Amint lefelé halad és a világot beborítja a sötétség, ő Siva, a pusztító.^[4]

Az istenháromság a hinduizmusban egységként, kettősségként vagy négyességként is szerepel. Az első esetben vagy Visnu vagy Siva a legfőbb Isten neve, a két másik az ő kisugárzása. A második esetben az istenség Visnu-Siva vagy Siva-Visnu, a harmadik esetben pedig az istenháromsághoz felzárkózik még Krisna, Visnu egyik inkarnációja (avatára).^[5]

• Ísvara és Brahman
• Hindu panteon

• Basham, A. L.. The Wonder That Was India: A Survey of the Culture of the Indian Sub-Continent Before The Coming of the Muslims. New York: Grove Press, Inc., (1954) 
• Courtright, Paul B.. Ganésa: Lord of Obstacles, Lord of Beginnings. New York: Oxford University Press (1985). ISBN 0-19-505742-2 
• Flood, Gavin. An Introduction to Hinduism. Cambridge: Cambridge University Press (1996). ISBN 0-521-43878-0 
• Flood, Gavin (Editor). The Blackwell Companion to Hinduism. Malden, MA: Blackwell Publishing Ltd. (2003). ISBN 1-4051-3251-5 
• Grimes, John A.. Ganapati: Song of the Self, SUNY Series in Religious Studies. Albany: State University of New York Press (1995). ISBN 0-7914-2440-5 
• Jansen, Eva Rudy. The Book of Hindu Imagery. Havelte, Holland: Binkey Kok Publications BV (2003). ISBN 90-74597-07-6  Eighth printing; First published 1993.
• Radhakrishnan, Sarvepalli (Editorial Chairman). The Cultural Heritage of India. Calcutta: The Ramakrishna Mission Institute of Culture (1956)  Second edition, four volumes, revised and enlarged, 1956 (volume IV).
• Winternitz, Maurice. History of Indian Literature. New Delhi: Oriental Books Reprint Corporation (1972)  Second revised reprint edition. Two volumes. First published 1927 by the University of Calcutta.
• Zimmer, Heinrich. Myths and Symbols in Indian Art and Civilization. Princeton, New Jersey: Princeton University Press (1972). ISBN 0-691-01778-6