Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
| Szent György | |
 | |
| Raffaello: Szent György legyőzi a sárkányt | |
| vértanú | |
| Születése | |
| 256 és 285 között Római Birodalom, Nicomedia | |
| Halála | |
| 303. április 23. Római Birodalom, Lod | |
| Tisztelete | |
| Egyháza | katolikus, anglikán, ortodox, lutheráns, antikhalkedóni |
| Sírhely | Lod |
| Kegyhely | lodi Szent György-templom |
| Ünnepnapja | április 24. |
| Jelképei | lándzsa, kereszt, sárkány, fehér ló |
| Védőszentje ennek | cserkészek rendőrök |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent György témájú médiaállományokat. | |
Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
Életének történetét és alakját a mai kutatók nem tekintik valóságnak.[1] Az 5. században még Gelasius pápa is kijelentette, hogy György egyike azoknak a szenteknek, "akiknek tetteit csak Isten ismeri".[1]
Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.
A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek 1373-as alkotása, Prágában áll. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Rerrich Béla téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.
Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.
Gyakran ábrázolják címereken (pl. Oroszország, Moszkva vagy Grúzia címerének is ő a főalakja), de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. Az Orosz Birodalom által 1807-ben alapított.Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták.
Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A muszlim kultúrkörben Szent Dserdsis néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát.
Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.
A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak.
LIMS forum content by LIMS forum members is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License. Based on a work at www.limsforum.com.
