Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
| Számosz | |
 | |
| A Kerekisz-hegy | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Észak-Égei-szigetek |
| Prefektúra | Számosz |
| Székhely | Számosz |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 32 642 fő (2021) |
| Népsűrűség | 69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger |
| Terület | 477 km² |
| Hosszúság | 43 km |
| Szélesség | 13 km |
| Legmagasabb pont | 1434 |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Számosz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 44′, k. h. 26° 50′37.733333°N 26.833333°EKoordináták: é. sz. 37° 44′, k. h. 26° 50′37.733333°N 26.833333°E | |
| Számosz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Számosz témájú médiaállományokat. | |
Számosz (görög írással Σάμος) sziget az Égei-tenger keleti részén, Görögország területén, közel a török szárazföldhöz.
A szigeten született Püthagorasz, a híres filozófus és matematikus a Kr. e. 6. század elején, valamint Szamoszi Arisztarkhosz, a heliocentrikus világkép első megfogalmazója.
A sziget az Észak-Égei-szigetek egyike Kis-Ázsia partjai előtt. 43 km hosszú és 5–20 km széles. Területe 477 km², lakossága 33 000 fő (2011), népsűrűsége 69 fő/km². Törökország partjaitól az 1,6 – 5 km széles Mükalé-szoros választja el.
Számosz jórészt hegyvidékes, de a hegyek között termékeny völgyekben szőlőültetvények, füge- és olajfaligetek húzódnak.
A szigetet már a Kr. e. III. évezredben lakták. A Kr. e. II. évezredben a déli partszakaszon károk és lelegek éltek. Kr. e. 1000 körül a görög szárazföldről iónok vándoroltak be, akik Héra-szentélyt alapítottak itt.
Kr. e. 700 táján Számosz - amely időközben tengeri nagyhatalommá vált - több kereskedelmi gyarmatot alapított. Athén felemelkedése előtt jelentős szerepet játszott a ión poliszok között. Hatalmának csúcspontját Polükratész türannisza idején érte el politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ekkor létesítették a híres eupalinoszi föld alatti vízvezetéket, továbbá a kikötői gátat és a Heraiont.
Számosz kezdetben ellenállt a perzsa támadásoknak, majd a fennhatóságuk alá került. Kr. e. 479-ben a perzsa hadsereg szétverése után szabadultak fel. Kr. e. 477-ben más ión városokkal együtt csatlakozott az Attikai Szövetséghez, ellenszegült azonban Athén politikai követeléseinek, ezért Kr. e. 439-ben Periklész vezetésével megostromolták a szigetet és elfoglalták: demokratikus hatalom jött létre.
A peloponnészoszi háború vége felé Spárta elfoglalta a szigetet, de az athéniak Kr. e. 365-ben visszahódították. Egy rövid ideig önálló volt, majd Kr. e. 280 és Kr. e. 197 között a Ptolemaidák és a makedónok uralták a szigetet. Ezután a pergamoni király fennhatósága alá került, majd a Római Birodalom része lett.
A középkorban a sziget először a bizánci, majd frank, végül velencei befolyás alá került. 1453-tól a törökök uralták, minek következtében a lakosság nagy része elvándorolt.
A görög szabadságharc után 1830-ban Számoszt a törököknek ítélték, de a Görögországhoz való csatlakozásáig (1912) önálló hercegségként működött.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Samos című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
LIMS forum content by LIMS forum members is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License. Based on a work at www.limsforum.com.
