Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
Sorstalanság | |
2005-ös német–magyar–brit film | |
Nagy Marcell a film egyik jelenetében | |
Rendező | Koltai Lajos |
Producer | Barbalics Péter Szakácsi Lajos Hámori András |
Alapmű | Kertész Imre: Sorstalanság |
Műfaj | filmdráma |
Forgatókönyvíró | Kertész Imre |
Főszerepben | Nagy Marcell Haumann Péter Harkányi Endre Bán János Schell Judit |
Zene | Ennio Morricone |
Operatőr | Pados Gyula |
Vágó | Sellő Hajnal |
Jelmeztervező | Szakács Györgyi |
Díszlettervező | Tibor Lázár |
Gyártás | |
Gyártó | Cinema Soleil EuroArts Entertainment H2O Motion Pictures Hungarian Motion Picture Ltd. Magic Media Inc. Renegade Films |
Ország | Magyarország Németország Egyesült Királyság |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 134 perc |
Költségvetés | 2,5 milliárd HUF (becsült)[1] |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | InterCom Zrt. |
Bemutató | 2005. február 8. |
Korhatár | 12 év |
Bevétel | 2 280 297 USD[2] |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Sorstalanság 2005-ben bemutatott magyar–német–brit koprodukcióban készült filmdráma Koltai Lajos rendezésében. A forgatókönyvet saját azonos című regénye alapján Kertész Imre írta. Elkészültekor a legnagyobb költségvetésű magyar film volt, megközelítőleg 2,5 milliárd forintos büdzsével. Koltai Lajosnak ez volt az első rendezése, a filmben az operatőri feladatokat Pados Gyula látta el.
Köves Gyuri tizennégy éves budapesti fiú, aki mindennapi (kirendelt) munkás életét éli 1944-ben. Majdnem olyan, mint a többség, egyetlen dolgot leszámítva: a zsidók sárga csillagját kell viselnie nyilvános helyen. Nem sokkal azután, hogy apját elviszik munkaszolgálatra, őt is begyűjtik, és marhavagonban Auschwitzba hurcolják, onnan pedig a buchenwaldi lágerbe, miután tizenhat évesnek kell hazudnia magát, hogy életben maradhasson. Nem lázad a sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat, a sors velejárójaként éli át a megpróbáltatásokat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt összeismerkedik: flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle – ő pedig csak éli a mindennapokat, és megfigyel. Úgy gondolja, hogy nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl. Közben rájön arra, mit is jelent a többségi társadalom számkivetettjének lenni.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb szabású vállalkozása. Magyar filmben soha korábban nem volt ennyi – mintegy százötven – beszélő szereplő, soha korábban nem építettek ekkora díszletet.