Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
Rotorua | |
Közigazgatás | |
Ország | Új-Zéland |
Régió | Bay of Plenty régió |
Alapítás éve | 1883 |
Irányítószám | 3010, 3015 |
Testvérvárosok | Lista
|
Népesség | |
Teljes népesség | 58 500 fő (2020. jún. 30.)[1] |
Tszf. magasság | 280 m |
Terület | 2614,9 km² |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 38° 08′ 16″, k. h. 176° 15′ 05″38.137778°S 176.251389°EKoordináták: d. sz. 38° 08′ 16″, k. h. 176° 15′ 05″38.137778°S 176.251389°E | |
Rotorua weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rotorua témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rotorua (jelentése maori nyelven: második tó, teljes neve: Te Rotorua-nui-a-Kahumatamomoe, azaz Kahumatamomoe – egy korai maori főnök – második tava) üdülőváros és turistaközpont, valamint környékével együtt alapfokú közigazgatási egység, azaz kerület (district) Új-Zéland Északi-szigetén, a Bay of Plenty régióban. A Rotorua kerület egy kisebb része átnyúlik a szomszédos Waikato régió területére, mivel Új-Zélandon az alsó és a felső szintű közigazgatási területek nem épülnek hierarchikusan egymásra.[2] Rotorua az ország 10. legnagyobb városias települése („urban area”) a Bay of Plenty régión belül pedig a második Tauranga után. A Rotorua kerület teljes becsült lakossága 69 200,[3] közülük 3600 fő él a Waikato régióhoz tartozó területen.[2]
Rotorua a hasonló nevű tó partján, az Északi-sziget közepén helyezkedik el, 60 kilométerre délre Taurangától, 80 kilométerre északra a Taupói-tótól, 105 kilométerre keletre Hamiltontól, és 230 kilométerre délkeletre Auckland városától.
A város a nemzetközi és hazai turizmus fontos központja; a kerület legfontosabb gazdasági ágazata az idegenforgalom, amelynek fő helyi vonzereje a geotermikus aktivitás, a gejzírek, hőforrások és más utóvulkáni jelenségek. A Rotoruai-tó maga is a 240 000 évvel ezelőtt itt felrobbant vulkán kalderájában fekszik. A környéken több más vulkán is működött, az utolsó itteni kitörésre 25 000 évvel ezelőtt került sor.
Rotorua környékén a városnak is nevet adó tó mellett tucatnyi más nagyobb tó is található, ezeket együttesen rotoruai tavaknak is szokták nevezni. Összes felületük csaknem 250 km².
A Rotorua kerület az Északi-sziget Központi vulkáni fennsíkjának északi szélén helyezkedik el. Az egész területet a nagyfokú geotermikus aktivitás jellemzi. Egyes gejzírek közel 20 méter magas víz- és gőzoszlopot képesek kilövellni.
Roptorua város közvetlenül a mintegy 80 négyzetkilométeres Rotoruai-tó déli partján fekszik, melyről a nevét kapta. Ez az Északi-sziget második legnagyobb tava a Taupói-tó után. A környező nagyobb városok meter weiter nördlich liegt die Stadt Tauranga, 80 kilométerre északra, Hamilton (Új-Zéland) 105 kilométerre északnyugatra és Taupó 82 kilométerre délnyugatra.
A kerület két különböző régióban fekszik. Nincs közvetlen összeköttetése a tengerrel. Délen a Taupói kerület, nyugaton a South-Waikato kerület, északon a Western-Bay-of-Plenty kerület keleten pedig a Whakatane kerület határolja.
Rotorua és környéke 250-300 méter tengerszint feletti magasságon fekszik. Éghajlata meleg, szubtrópusi, jelentős, évi mintegy 1300 mm csapadékkal. A szigeten belüli helyzetének köszönhetően kevésbé szeles, mint az ország sok más része. A nyári (december-február) napi maximum-hőmérsékletek 23 fok körül, a téli (június-augusztus) napi minimumok 3-5 fok körül mozognak, időnként fagy is előfordul. 2011-ben, ötven év után először, hó is esett a városban. A nyári napi átlagok 16-18 fok között vannak, a téliek 6-8 fok között.
A környéken a maori bevándorlás után a Te Arawa törzs („iwi”) telepedett meg. Az első itt megtelepedő európai valószínűleg Phillip Tapsell volt, aki 1828-tól kezdve folytatott itt kereskedelmi tevékenységet. Benősült a Te Arawa törzsbe és nagy tekintélyt vívott ki magának.[4] 1831-től Henry Williams és Thomas Chapman misszionáriusok tevékenykedtek itt.[5]
A tó partján az 1860-as években, az új-zélandi maorik belső polgárháborúja idején jelentős összecsapások zajlottak. 1883-ban a gyarmati hatóságok „különleges városi kerületet” hoztak itt létre a turizmus fejlesztése érdekében. 1886-ig itt voltak a messze földön híres Rózsaszín és fehér teraszok , ezeket azonban a Tarawera-vulkán akkori kitörése elpusztította.
1894-től már vasútvonal kapcsolta Auckland városához. 1922-ben alakult meg a helyi közigazgatási kerület (borough), a következő évben választották az első polgármestert. 1962-ben nyilvánították várossá, majd az 1979-es közigazgatási reform jegyében kerületi (district) rangot kapott.[6]
A 2013-as új-zélandi népszámlálás adatai szerint a Rotorua kerület lakossága 65 280 fő volt,[7] ezzel a 12. helyet foglalták el a 67 új-zélandi alapfokú közigazgatási egység sorában. A lakosság 37,5% volt maori, szemben az országos 14,9%-kal. 67,5% vallotta magát európai származásúnak (természetesen többféle származást is meg lehetett nevezni), 5,1% a csendes-óceáni szigetvilágból származónak, 6,3% pedig ázsiainak.[8] Az angol után a legtöbben a maori nyelvet, beszélték, a lakosság 11,6%-a. Az átlagéletkor 37,3 év volt, a lakosság 13,8%-a volt idősebb 65 évnél.[8] A lakosság túlnyomó része Rotorua városában élt, csak mintegy 10 000 fő élt a környező kis településeken.
A helyi gazdaság messze legfontosabb ágazata az idegenforgalom, ez az Északi-sziget legjelentősebb turistaközpontja. A környék természeti szépségei mellett a jelentős számú maori lakosság kulturális aktivitása is sok látogatót vonz. A helyiek igyekeznek változatos módon gondoskodni a turisták szórakoztatásáról.
A város szélén már a 19. és 20. század fordulóján szépen gondozott városi parkot alakítottak ki Government Gardens néven, ahol később Rotoruai Művészeti és Történelmi Múzeum is helyet kapott az 1908-ban megnyílt Tudor-stílusú fürdőépületben, annak teljes rekonstrukciója után. A múzeum többe között a maori történelem és népművészet kiemelkedő gyűjteményét őrzi és mutatja be.
A város közúton és repülővel is könnyen elérhető. Új-Zéland országos főútvonalai közül érinti Rotoruát az 5-ös, a 30-as, 30A jelű, és itt ér véget a 33-as és a 36-os főútvonal. A legfontosabb közülük az 5-ös út, amely összeköti a várost az új-zélandi közlekedés fő ütőerével, az 1-es főúttal. Az 5-ös út itteni szakaszát Thermal Explorer Highway-nek is nevezik.
A város repülőtere, a Rotorua Regional Airport hat kilométerre fekszik a központtól. Az 1894-ben indult vasúti közlekedés a 2000-es években a kihasználatlanság miatt megszűnt.
Rangsor | Név | Régió | Népesség | Rangsor | Név | Régió | Népesség | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Auckland Christchurch |
1 | Auckland | Auckland | 1 470 100 | 11 | Porirua | Wellington | 59 600 | Wellington Hamilton |
2 | Christchurch | Canterbury | 383 200 | 12 | Rotorua | Bay of Plenty | 58 500 | ||
3 | Wellington | Wellington | 215 100 | 13 | New Plymouth | Taranaki | 57 600 | ||
4 | Hamilton | Waikato | 176 500 | 14 | Whangārei | Northland | 54 400 | ||
5 | Tauranga | Bay of Plenty | 151 300 | 15 | Nelson | Nelson | 51 100 | ||
6 | Lower Hutt | Wellington | 110 700 | 16 | Invercargill | Southland | 50 200 | ||
7 | Dunedin | Otago | 106 200 | 17 | Hastings | Hawke's Bay | 49 000 | ||
8 | Palmerston North | Manawatū-Whanganui | 81 500 | 18 | Upper Hutt | Wellington | 44 300 | ||
9 | Napier | Hawke's Bay | 66 300 | 19 | Whanganui | Manawatū-Whanganui | 42 200 | ||
10 | Hibiscus Coast | Auckland | 59 800 | 20 | Gisborne | Gisborne | 37 000 |