Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
| Reichstag | |
 | |
| A Reichstag röviddel napnyugta előtt | |
 | |
| Település |
|
| Cím | Berlin Platz der Republik 1. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1882-1894 |
| Megnyitás | 1894 |
| Rekonstrukciók évei | 1964, 1999 |
| Építési stílus | Neoreneszánsz |
| Felhasznált anyagok | Tégla, kő, üveg, acél |
| Tervező | Paul Wallot (Norman Foster) |
| Építész(ek) |
|
| Építési költség | 24 millió császári német márka |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Parlament Bundestag székhelye |
| Tulajdonos | Német állam |
| Alapadatok | |
| Magassága | 47 m |
| Alaprajz | Téglalap |
| Alapterület | 13 291 m² |
| Elhelyezkedése | |
 Reichstag
Pozíció Berlin térképén
| |
 é. sz. 52° 31′ 07″, k. h. 13° 22′ 34″52.518611°N 13.376111°EKoordináták: é. sz. 52° 31′ 07″, k. h. 13° 22′ 34″52.518611°N 13.376111°E | |
 | |
| Reichstag weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reichstag témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Reichstag a Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épület Berlinben. 1894-ben nyitották meg, és egészen az 1933-as tűzvészig a Német Birodalom parlamentjeként működött. 1999 óta újra a német törvényhozás otthona, miután a világhírű építész, Norman Foster tervei alapján újjáépítették. Küldetését a homlokzatán felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”.
A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől, a Reichstagtól, amely korábban nem csak az épületnek, hanem a benne ülésező törvényhozó testületnek is a neve volt. A mai terminológiában a „Reichstag” jelenti magát az épületet, a „Bundestag” pedig Németország törvényhozó testületét.
A Reichstag építését megelőzően a törvényhozás több más épületben ülésezett, amelyek azonban szűkösnek bizonyultak. Pályázatot hirdettek egy új épület tervezésére, de a megvalósítás pénzügyi okokból egyelőre még váratott magára.
1882-ben újabb tervpályázatot hirdettek, amelynek győztesét, a frankfurti Paul Wallot építészt meg is bízták a Reichstag felépítésével. 1884. június 9-én I. Vilmos császár letette az alapkövet, de már nem élhette meg az építkezés 1894-es befejezését.
Az első világháború befejeztével a császár, II. Vilmos lemondott trónjáról, és az 1918-as forradalmi hangulatban Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari köztársaságot. A köztársaság idején az épület továbbra is a német törvényhozás otthonául szolgált.
Egy hónappal Adolf Hitler hatalomátvétele után, 1933. február 27-én a Reichstag máig sem teljesen tisztázott körülmények között leégett. (Ekkor született az „Ég, mint a Reichstag” német mondás.) A gyújtogatással a náci vezetés a kommunistákat vádolta. Erre hivatkozva vonták vissza a weimari alkotmányban lefektetett szabadságjogok nagy részét, és építették ki a totális diktatúrát Németországban.
A közhiedelemmel ellentétben a nemzetiszocializmus idején a Reichstag nem volt a törvényhozás színtere. A csupán pár alkalommal összeülő birodalmi gyűlés a szemközti Kroll Operaházban ülésezett, hiszen a felhatalmazási törvény elfogadása után a tényleges hatalmat már az NSDAP gyakorolta. Magát az épületet a tűzvész után rendbe sem hozták, a háború alatt légvédelmi ütegeket helyeztek el benne. Ennek, és szimbolikus jelentőségének köszönhetően a Reichstag a szövetséges légicsapások kedvenc célpontjává vált.
Németország kettéosztása után a Reichstag épülete ugyan Nyugat-Berlinbe került, de csupán pár méterre Kelet-Berlin határától, melyet 1961-ben le is zártak a berlini fallal. A háború után az épület romokban hevert, ráadásul még szükség sem volt rá, lévén az NSZK törvényhozása az ideiglenes fővárosba, Bonnba költözött. 1956-ban született döntés arról, hogy az épületet felújítják. 1961 és 1964 között Paul Baumgarten tervei alapján részben helyreállították az épületet, melyben kiállításokat és társadalmi eseményeket rendeztek.
Történelmi pillanat: az újraegyesítési ünnepséget 1990. október 3-án a Reichstag épületében tartották, tűzijáték kíséretében. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy az egyesült Németország törvényhozása újból a Reichstagba költözzön, ami 1991-re meg is történt.
Újabb felújítás kezdődött Norman Foster vezetésével: szinte az utolsó tégláig kicserélték az épületet, a Bundestag 1999-ben vehette birtokba a megújult Reichstagot. Új, üvegből készült kupolája Berlin egyik első számú látványosságává vált, a benne elhelyezett kilátóból felejthetetlen látványt nyújt a német főváros, mi több, még a Bundestag ülésterme is belátható. 1995-ben Christo és Jeanne-Claude becsomagolták a német parlamentet egy művészeti projekt keretében.
| A Reichstag házelnökeinek listája (1871–1918) | |||
|---|---|---|---|
| Szám | Név | Megbízatás kezdete | Megbízatás vége |
| 1 | Eduard Simson | 1871 | 1874 |
| 2 | Maximilian Franz August von Forckenbeck | 1874 | 1879 |
| 3 | Otto Theodor von Seydewitz | 1879 | 1880 |
| 4 | Adolf Graf von Arnim-Boitzenburg | 1880 | 1881 |
| 5 | Gustav Konrad Heinrich von Goßler | 1881 | 1881 |
| 6 | Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow | 1881 | 1884 |
| 7 | Wilhelm von Wedell-Piesdorf | 1884 | 1888 |
| 8 | Albert Erdmann Karl Gerhard von Levetzow | 1888 | 1895 |
| 9 | Rudolf Freiherr von Buol-Berenberg | 1895 | 1898 |
| 10 | Franz Graf von Ballestrem | 1898 | 1907 |
| 11 | Udo Graf zu Stolberg-Wernigerode | 1907 | 1910 |
| 12 | Hans Graf von Schwerin-Löwitz | 1910 | 1912 |
| 13 | Johannes Kaempf | 1912 | 1918 |
| 14 | Konstantin Fehrenbach | 1918 | 1918 |
LIMS forum content by LIMS forum members is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License. Based on a work at www.limsforum.com.
