Knowledge Base Wiki

Széth-Peribszen
előd egyiptomi fáraó utód Uadzsnesz, Szenedzs vagy Szekhemib II. dinasztia Szenedzs, Szekhemib vagy Haszehemui
Peribszen sztéléje Abüdoszból, ma a British Museumban található
Nomen
Sírja	Umm el-Kaáb U-P jelű sírja
A Wikimédia Commons tartalmaz Peribszen témájú médiaállományokat.

Széth-Peribszen (ur.: k.b. i. e. 28. század) ókori egyiptomi fáraó, a korai dinasztikus kor II. uralkodódinasztiájának tagja. Pontos helye a dinasztia történetében tisztázatlan. Ismeretlen az is, hogy pontosan ki uralkodott előtte és utána.

Halotti sztéléje, mely a British Museumban található egy Széth-állatot ábrázol a sokkal közkedveltebb Hórusz helyett, ez pedig arra enged következtetni, hogy uralma nem terjedt ki egész Egyiptomra.

Bizonyos régészeti leletek arra utalnak, hogy Egyiptom Széth-Peribszen alatt kettéosztott volt és ő csak a birodalom egy része fölött uralkodott. Az ország felosztásának okait és Széth-Peribszen esetleges társuralkodóinak kilétét egyiptológusok máig kutatják. Számos más lelet azonban nem támasztja alá egy megosztott birodalom meglétét, így a kutatók körében az ország egységének kérdése vitatott. Az egységet vallók szerint az ország felosztása mindössze közigazgatási és vallásszervezési alapon történt és Széth-Peribszen mindvégig egész Egyiptom felett uralkodott.^[1][2][3]

Két nézet terjedt el: vagy elődje volt Szekhemib-Perenmaatnak vagy egy és ugyanazon személy voltak.

Széth-Peribszen sírja az Abüdosz melletti Umm el-Kaáb királyi temetőben található. Ez a sír tartalmazza az első teljes mondatot, melyet hieroglifákkal írtak. Sírját az első átmeneti korban sírrablók rongálták meg, később a Középbirodalom során legalább kétszer helyreállították.^[4]

Peribszen királyi neve kuriózumnak szamit az egyiptológusok körében. A fáraók hagyományosan olyan nevet választottak, amely a sólyom isten Hóruszhoz kötődik vagy rá utal. A Hóruszt jelképező sólyom a király nevét körülvelő, a királyi palotát jelképzető szerekh keret felett ült. Peribszen neve ezzel ellentétben a Széthez kapcsolható, aki az egyiptomi hitvilág szerint Hórusz nagybátyja és ősi ellensége volt. Peribszen szerekje fölött igy a Széthet képviselő, sakálhoz vagy agárhoz hasonlitó képzeletbeli állat található. Bár Peribszen az egyetlen egyiptomi fáraó, akinek szerekje fölött Szét őrködik, nem ő az egyedüli, aki ezzel az istennel azonositotta uralmát. A XIII. dinasztiában Széth Meribré, a XIX. dinasztiában I. és II. Széthi, a XX. dinasztiában pedig Széthnaht vette fel az isten nevét.^[5][6]

Bizonyos régészeti leletek arra utalnak, hogy az egyiptomi állam kettéosztott volt Peribszen uralkodásakor. Egyiptológusok azonban máig vitáznak arról, hogy Peribszen előde miért oszthatta fel a királyságot és vajon Peribszen Egyiptom egésze felett uralkodott-e.

Néhány egyiptológus szerint Ninetjer, a II. dinasztia harmadik uralkodója és Peribszen előde kettéosztotta az országot, mivel az egyesített királyság államigazgatása elburjánzott és irányíthatatlanná vált. Ninetjer így két utódot választott és rájuk hagyta a két országrészt abban bízva, hogy az ország irányítása így könnyebbé válik. Ezen egyiptológusok szerint Peribszen királysága Nagadától Elephantiné szigetéig húzodott, ettől északabbra egy másik király uralkodott.^[7][8][9]

Egyiptológusok az Új Birodalomból származó, Egyiptom királyait felsoroló listák közötti eltérésekből is arra következtetnek, hogy Peribszen egy társuralkodóval osztozott az ország irányításán. Egyes egyiptológusok szerint a palermói kő bizonyítja a megosztottságot, mivel Ninetjer 12. uralkodási évétől a „Felső- és Alsó-Egyiptom királya megjelenik” feljegyzéseket az „Alsó-Egyiptom királya megjelenik” feljegyzés váltotta.^[10] Ez azt támaszthatja alá, hogy Ninetjer hatalma országa felett meggyengült.^[10] Más királylisták a Perbiszen előtt uralkodó Szenedzs fáraó uralkodásáig megegyeznek, utána azonban különböznek. A szakkarai és torinói királylista szerint a Szenedzs utáni három egymást követő uralkodó I. Noferkaré, Noferkaszokar és I. Hudzsefa voltak. Az abüdoszi királylista Szenedzs után rögtön Haszehemuit tartja számon, aki Peribszen után uralkodhatott.^{[7][9][11][12]}

Megint mások a III. dinasztiabeli Dzsószer király nekropoliszában talált kőedények feliratait vélik az ország megosztása bizonyítékának. Az itteni sírokban feliratokon Szeneferka, Nubnofer, Uneg, Hór-Ba és Sza királyok nevei szerepelnek néhány helyen, közülük Nubnofer, Hór-Ba és Sza királyokról vajmi keveset tudni. Bizonyos egyiptolósok ezért azt gondolják, hogy ők a Felső-Egyiptomot uraló Peribszennel és Szekhemib-Perenmaattal egyidejűleg uralkodtak Alsó-Egyiptom fölött.^{[7][9][11][12][13]}

Peribszent az abüdosz közelében fekvő Umm el-Kaáb királyi temetőben temették el. A 2001–2004 között végzett régészeti feltárások felfedték, hogy Peribszen sírját a temetőben fekvő többi király sírjával ellentétben sietve építették. A sírt egyszerre, megszakítás nélkül építették, falait hanyagul vakolták be. Az építők gondatlansága miatt a sír a századok folyamán többször beomlott és a Középbirodalom idején legalább kétszer helyre kellett állíttatni.^[14]

• Fáraók listája

• Clayton, Peter A., Chronicle of the Pharaohs (The Reign-By-Reign Record of the Rulers and Dynasties of Ancient Egypt), Thames and Hudson Ltd, 1994. ISBN 0-500-05074-0
• http://www.touregypt.net/featurestories/peribsen.htm
• ↑ Dreyer et al.: Günter Dreyer – Andreas Effland – Ute Effland – Evamaria Engel – Rita Hartmann – Ulrich Hartung – Claudia Lacher-Raschdorff – Vera Müller – Alexander Pokorny: Umm el-Qaab – Nachuntersuchungen im frühzeitlichen Königsfriedhof (16. / 17. / 18. Vorbericht). (németül) Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo, LXII. évf. (2006) 75–77 és 106–110. o. ISSN 0342-1279
• ↑ Grimal 1994: Nicolas Grimal: A History of Ancient Egypt. (angolul) 1. puha kötésű kiadás. Weinheim: Wiley-Blackwell. 1994. ISBN 978-0-631-19396-8  
• ↑ Helck 1987: Wolfgang Helck: Untersuchungen zur Thintenzeit. (angolul) Wiesbaden: Otto Harrassowitz. 1987. = Ägyptologische Abhandlungen, 45. ISBN 3-447-02677-4  
• ↑ Kaplony 1965: Kaplony Péter: Bemerkungen zu einigen Steingefäßen mit archaischen Königsnamen. (németül) Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo, XX. évf. (1965) 1–46. o. ISSN 0342-1279
• ↑ Roveri és Tiradritti 1998: Anna Maria Donadoni Roveri – Francesco Tiradritti: Kemet: Alle Sorgenti Del Tempo. (olaszul) 1. kiadás. Milánó: Electa. 1998. ISBN 88-435-6042-5  
• ↑ Pruszakov 2004: Dmitrij Boriszovics Pruszakov: Early dynastic Egypt: A socio-environmental/anthropological hypothesis of "Unification". In The early state, its alternatives and analogues. (angolul) Főszerk. Leonyid Grinyin. Volgográd: Uchitel Publishing House. 2004. ISBN 5-7057-0547-6  
• ↑ Schneider: Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen: Die Altägyptischen Könige von der Frühzeit bis zur Römerherrschaft. (németül) Düsseldorf: Patmos-Albatros Verlag. 2002. ISBN 9783491960534  
• ↑ Schögl: Hermann A. Schögl: Das Alte Ägypten: Geschichte und Kultur der Frühzeit bis yu Kleopatra. (németül) (hely nélkül): C.H. Beck. 2006. ISBN 9783406549885  
• ↑ Wilkinson 1999: Toby A. H. Wilkinson: Early Dynastic Egypt. (angolul) 1. kiadás. London: Routledge. 1999. ISBN 978-0415186339  

A Wikimédia Commons tartalmaz Peribszen témájú médiaállományokat.

Előző uralkodó: Uadzsnesz (?) Szenedzs (?) Szekhemib (?)

Egyiptom uralkodója i. e. 28. század II. dinasztia

Következő uralkodó: Szenedzs (?) Szekhemib (?) Haszehemui (?)