Knowledge Base Wiki

Manaus
Manaus címere Manaus zászlaja
Becenév: A Paris dos Trópicos (A trópusok Párizsa)
Közigazgatás
Ország	Brazília
Alapítás éve	1669
Polgármester	Governador de Goiás
Irányítószám	69000-000
Körzethívószám	92
Testvérvárosok	Lista Santo Domingo Belém Charlotte Goiânia Rio de Janeiro Mesa Salt Lake City Iquitos Tarapoto Moyobamba Hamamacu (2008. június 20. – )
Népesség
Teljes népesség	2 063 547 fő (2022)[1]
– agglomeráció	2 284 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	92 m
Terület	11 401 km²
Időzóna	AST (UTC-4)
Elhelyezkedése
d. sz. 3° 07′ 08″, ny. h. 60° 01′ 18″-3.1188888888889, -60.0216666666673.118889°S 60.021667°WKoordináták: d. sz. 3° 07′ 08″, ny. h. 60° 01′ 18″-3.1188888888889, -60.0216666666673.118889°S 60.021667°W
Manaus weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Manaus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Manaus város Brazíliában, Amazonas állam székhelye, a Rio Negro és az Amazonas folyó összefolyásánál. A város lakossága 1 860 000 fő, az agglomerációé 2 284 000 volt^[2] 2012-ben, ezzel az ország egyik legnagyobb települése. A város nagy része modern, de a vízparton még vannak hagyományos, cölöpökre épített házak is.

Manaus valószínűleg az eredetileg a területen élő manao indiánokról kapta a nevét. A település helyén kezdetben az őserdei indiánok szétszórt házai álltak. Majd megérkeztek a portugál misszionáriusok, hogy megtérítsék az esőerdőben lakó bennszülötteket. Szokás szerint jöttek a katonák is, akik 1669-ben kis erődöt emeltek itt. Az erőd köré letelepítették a megtérített indiánokat, kikötőt építettek. 1850-ben Manaus még mindig egy apró település, pár ezer lakossal. Közben az európaiak megismerkedtek a kaucsukfák tejszerű nedvével, amivel az indiánok a csónakjaikat tömítették, és világítottak is vele. Majd elkezdődött a gumikorszak. Az áttörést az hozta, amikor az amerikai Goodyear felfedezte a vulkanizálást: a nyers kaucsuk hevítve, kén hozzáadásával, tartósan rugalmas anyaggá, gumivá alakul. A 19. század végétől az autóipar megjelenésétől kezdve ugrásszerűen megnőtt a kereslet a kaucsuk iránt. Manaus a század végén a világ egyik legfontosabb gumikikötője lett. A gumiexportból befolyt mesés jövedelmekből az őserdő mélyén felépült egy, a kor gazdag európai városaival vetekedő település. Az utcákat kikövezték, bevezették a villanyt, a vizet, kiépült a telefonhálózat. Kórház, színház, templomok és bordélyházak is épültek. Egy élelmes angol azonban kijátszotta a brazilok éberségét, és kivitte az országból a kaucsukfák magját. Az ázsiai gumi piacra dobásával a helyzet gyökeresen megváltozott. A gumi ára töredékére esett, ezzel Manaus gazdagsága és fénykora véget ért.

A város életének új fellendülése 1967-ben kezdődött a szabadkereskedelmi övezet megteremtésével. Adómentességgel számos iparágat vonzottak Amazónia szívébe. Többek között hajógyárak, faipari cégek, gépipar, elektronikai ipar, szappangyártás, kőolajfinomító és vegyi anyagokat gyártó üzemek települtek. A város ma is fokozatosan növeli részarányát Brazília GDP-jéből.

A város népességének változása:

A lakosság 64%-a mesztic, 32%-a fehér, 2,4%-a fekete, 1,6%-a egyéb.^[3]

A legtöbben a római katolikus egyház tagjai, de nagyon sok protestáns egyház is képviselteti magát. Így presbiteriánus, Calvary Chapel, Jehova tanúi, a hetednapi adventisták, az Utolsó Napok Szentjei, az evangélikusok, a metodisták, a baptisták, anglikán és más közösségek hívei. Sokan a spiritizmus követői. Kisebb létszámban minden más világvallás is jelen van.

Manaus éghajlata trópusi monszun. Az Egyenlítő közelsége miatt a hőmérséklet évi ingadozása csekély.

• Reader’s Digest: Világjárók lexikona
• Bede Béla - Lempert Márta: Brazília
• Balázs Dénes: Amazónia