Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
A Lorenz-görbe speciális grafikus ábra a koncentráció ábrázolására és elemzésére, az egyenlőtlenségek vizuális megjelenítésére. A módszert Max Otto Lorenz fejlesztette ki, 1905-ben. Az egységoldalú négyzetben elhelyezett görbe a kumulált relatív gyakoriságok függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket. Ha a vizsgált területegységek között létezik olyan, mely a vizsgált mennyiségi ismérv igen nagy hányadával rendelkezik, a görbe távolabb esik az átlótól.
A térségek sorba rendezése a relatív mutató alapján: a görbe növekvő sorrend esetén az átló alá, csökkenő esetén fölé kerül. Alacsony elemszám esetén törött vonalat kapunk.
Ha a görbe egybeesik a négyzet átlójával: a koncentráció teljes hiánya, ebben az esetben az egységek értékösszegből való részesedése azonos, a kumulált relatív gyakoriságok megegyeznek a kumulált relatív értékösszegekkel.
Ha a görbe egybeesik a négyzet oldalával: szélsőséges koncentráció, a vizsgált területegységek közül az egyik a vizsgált mennyiségi ismérv egészével rendelkezik.
Adott jelenségek egyenlőtlenségeinek összehasonlítására, ugyanazon jelenség több időpontban való ábrázolása esetén a koncentráció alakulását követhetjük nyomon.
Adott jelenségek esetén a felrajzolt görbék metszhetik egymást (egy pontban). Ilyen esetben a két eloszlás jellege eltér, nehéz meghatározni, hogy melyik jelenség esetében nagyobb az eltérés.