Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
| Kurázsi mama és gyermekei (Mutter Courage und ihre Kinder) | |
 | |
| Manfred Wekwerth, a Berliner Ensemble igazgatója (jobbra), instruálja Gisela Mayt, a Kurázsi mama és gyermekei főszereplőjét. (1978) | |
| Adatok | |
| Szerző | Bertolt Brecht |
| Műfaj |
|
| Eredeti nyelv | német |
| Fordító | Nemes Nagy Ágnes |
| Szereplők |
|
| Cselekmény helyszíne | Harmincéves háború (a mai Svédország, Lengyelország, Németország területén) |
| Cselekmény ideje | 1624–1636 |
| Premier dátuma | 1941. április 19. |
| Premier helye | Schauspielhaus, Zürich |
| Kapcsolódó művek | Hans Jakob Christoffel von Grimmelshausen: A kalandos Simplicissimus Friedrich Schiller: Wallenstein |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kurázsi mama és gyermekei témájú médiaállományokat. | |
A Kurázsi mama és gyermekei (eredeti cím: Mutter Courage und ihre Kinder) Bertolt Brecht német drámaíró egyik legismertebb műve, melyben a szerző a háború erkölcse ellen emeli fel a hangját. A mű alcíme műfaj- és témamegjelölő is egyben: Krónika a 30 éves háborúból.
A Kurázsi mamát sokan a 20. század egyik legnagyobb drámájának, mások pedig minden idők legnagyobb háborúellenes drámájának tekintik. Ősbemutatóját 1941. április 19-én Zürichben a Schauspielhausban tartották.[1] 1960-ban, pár évvel Brecht halála után Peter Palitzsch filmet forgatott a drámából, az író özvegyével, Helene Weigellel a főszerepben. Magyarul először az Európa Könyvkiadónál jelent meg a mű, 1958-ban, Nemes Nagy Ágnes fordításában.
Brecht a drámát 1938-ban kezdte el írni, skandináviai emigrációja idején (Hitler hatalomra kerülésekor, mint sokaknak, neki is menekülnie kellett a náci Németországból), és közvetlenül a második világháború kitörése előtt fejezte be. Az írót személyes állásfoglalása, morális érzékenysége vezeti; a darabot újra meg újra pacifistának mondták. A mű történelmi háttere is jellegzetes. A német fasizmus háborújának küszöbén Brecht nemzeti tárgyat választott: a harmincéves vallásháborút idézte fel, a németség elnyomottságának ősi forrását. Az író azonban a háború zűrzavarát a maga javára kihasználni próbáló kisember típusával az örök kispolgári elvakultságot célozta meg, a náci Németországra is érvényesen. Mikor a darab keletkezett, drámaíró egy nagy háborút látott maga előtt: nem volt arról meggyőződve, hogy a „magának és magáért” való emberek tanulni fognak szerencsétlenségükből.
Brecht nem a felmentő hangsúlyú előadásokkal értett egyet, amelyekben "Kurázsi mama elsősorban, mint anya jelenik meg, aki, Niobéhoz hasonlóan, nem tudja megvédeni a gyermekeit a háború sorscsapásától", hanem feleségének játékával, aki "olyan technikát alkalmazott, amely meggátolja a maradéktalan beleérzést; a markotányosnői foglalkozást nem természetes, hanem történelmi jelenségként tüntette fel, azaz, mint egy történelmi és mulandó korszak tartozékát, és megmutatta, hogy a háború a legkedvezőbb időszak a kereskedés szempontjából. A kereskedés itt is magától értetődő kereseti forrás volt, de egyben mégis szennyezett forrás, amelyből Kurázsi halált ivott. A markotányosnő-anya nagy, eleven ellentmondássá lett, és ez az ellentmondás nyomorította és torzította el az alakot a felismerhetetlenségig."
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
"1624 tavasza. Oxenstjerna, a zsoldosvezér, csapatokat toboroz Daloméban a lengyelországi hadjárat számára."
Egy verbuváló és egy őrmester katonákat keresnek és közben panaszkodnak a toborzás nehézségeiről. Úgy gondolják, hogy békében az ember rendszertelen és szinte elállatiasodik. "Békében a nép elvadul."
Feltűnik Kurázsi mama 3 gyermekével és az ekhós szekérrel, amit a két fiú húz és elénekli a mű legvégén is feltűnő dalt, aminek refrénje tökéletesen összefoglalja a hozzáállását a háborúhoz.
Az őrmester faggatására beszámol a gyerekei származásáról (mindegyik külön apától van). Megtudjuk, hogy Eilif, a legidősebb fiú eszes és bátor, Stüsszi, a középső jámbor és együgyű, a leány, Kattrin pedig néma. Az őrmesternek megtetszik a két fiatalember, ezért próbálja őket elcsábítani az anyjuktól. Kurázsi mama, hogy eltántorítsa a fiait, jósol az őrmesternek. A sisakjába bedob üres és fekete kereszttel ellátott cédulákat. A fekete kereszt a halál jelképe. Az őrmester után a gyermekei is húznak, mindannyian fekete keresztet. Ez a jóslás előrevetíti a történteket.
Eilifnek megjön a kedve a katonasághoz, ezért míg az őrmester Kurázsival alkudozik, a verbuváló elviszi magával a fiút.
"1625-ben és 26-ban Kurázsi mama a svéd hadsereg málhacsapataival vonul át Lengyelországon. Wallhoferődje előtt újra találkozik fiával."
Egy zsoldosvezér sátrának konyhájában Kurázsi mama kappant próbál eladni a szakácsnak, de az sokallja az árát. A zsoldosvezér belép a sátorba Eiliffel, aki éppen egy hőstettet hajtott végre (a katonáival becsapták a parasztokat, megölték őket, majd elvették az ökreiket, hogy legyen mit enniük). Enni kérnek, ezért Kurázsinak mégis sikerül eladni a kappant, ráadásul kétszer annyiért. Közben Kurázsi felismeri a fiát és nagyon megörül neki, de még nem megy oda hozzá.
Eilif hadi táncot lejt és közben elénekli a dalt a lányról meg a huszárról.
Kurázsi mama csatlakozik a konyhából az énekhez:
Eilif felismeri az anyja hangját, és beszalad a konyhába, boldogan üdvözlik egymást. Eilif kap egy pofont az anyjától, amiért túl vakmerő és nem vigyáz magára eléggé.
A jelenet végén megtudjuk, hogy Stüssziből zsoldfizető mester lett.
"További három év múlva Kurázsi mama fogságba kerül egy finn ezred töredékével. Lánya megmenekül, az ekhós szekér is, de becsületes fia meghal"
A táborban délután Kurázsi mama ruhákat hajtogat és közben egy lőportárossal egy zsák golyóra alkudozik. Stüsszit közben arra inti, hogy mindig legyen becsületes és vigyázzon a rá bízott ezred pénztárra.
Közben Yvette, a csinos prostituált elénekli az első szerelmének történetét, hogy Kattrint "felvértezze a szerelem ellen"
Yvette elmegy és megjelenik helyette a tábori pap és a szakács, Eilif üzenetét hozzák, aki pénzt kér az anyjától. Amíg ők hárman beszélgetnek Kattrin felpróbálja Yvette piros kalapját és cipőjét, páváskodik benne.
Ágyúlövés hallatszik, a szakács elmegy, a pap pedig megijed, hogy megölik a hite miatt, ezért kabátot terít magára és ottmarad. Kurázsi mama észreveszi, hogy Kattrin felvette Yvette holmiját és leszidja. Közben megjelenik Yvette aki keresi a ruháit, de csak a kalapját találja meg (Kattrin a cipőt behúzta a szoknyája alá).
Stüsszi elrejti a szekéren a pénztárat, Kattrin arcát pedig bekormozzák, hogy biztos ne bántsa senki.
Eltelik 3 nap. Várakoznak. Amíg Kurázsi mama és a pap elmennek húst venni, Stüsszi a folyóba rejti a pénzt, de elfogják, és megpróbálják kivallatni. Stüsszi letagad mindent, becsületesen védi a pénzes skatulya rejtekhelyének titkát. Kurázsi mamáék is letagadják, hogy ismerik a fiút, nehogy ezzel még nagyobb bajba keverjék. Mikor elvezetik, a pap elénekli a Hórák dalát Krisztus szenvedéséről, mert párhuzamot lát az ártatlanul megkínzott Jézus és az ártatlan fiú között.
Kurázsi mama megpróbálja pénzzel kiváltani a fiát, ezért elhatározza, hogy elzálogosítja az ekhós szekeret. Yvette egy óbesterrel karonfogva jelenik meg és úgy gondolja, megveszi a kocsit. Kurázsi mama először minden pénzt megadna a fiáért, mert úgy spekulál, hogy majd az ezred pénztárból kiveszi a veszteséget, de mikor megtudja, hogy Stüsszi a pénzt a folyóba dobta, hirtelen megpróbálja lealkudni a fia árát. Nem sikerül és a fiút agyonlövik. Kurázsi mamának még arra sincs lehetősége, hogy megsirathassa vagy eltemethesse a fiát, hiszen, aki árulóval cimborál, könnyen bajba kerülhet. Közönyt mutat, és száraz szemmel nézi, ahogy Stüsszit tömegsírba viszik.
"Kurázsi mama elénekli a dalt a Nagy Kapitulációról."
Kurázsi mama panaszt akar tenni a kapitánynál, amiért a katonák szétvagdalták a portékáját a kocsijában. Közben megjelenik egy fiatal, dühös katona, aki szintén panaszt szeretne tenni, és ennek az óhajának erőteljesen hangot is ad. Kurázsi mama próbálja jobb irányba terelni a fiú dühét.
A katona a rendreutasításra lenyugszik, Kurázsi mama pedig elénekli a dalt a Nagy Kapitulációról:
Kurázsi mama végül mégsem megy be panaszkodni.
"Két év telt el. A háború mind távolibb vidékekre terjed. Kurázsi mama kis kocsija szüntelenül járja Lengyelországot, Morvaországot, Bajorországot, Itáliát s megint Bajorországot. 1631. Tilly magdeburgi győzelme Kurázsi mamának négy tiszti ingébe kerül"
Kurázsi mama kocsija egy szétlőtt faluban áll, épp kiszolgálnak néhány katonát. A katonák nem tudnak fizetni, ezért Kurázsi mama azt is megtagadja, hogy a sebesültnek vásznat adjon a seb bekötözésére. Kattrin dühösen megfenyegeti anyját, a tábori pap pedig elveszi a vászonruhákat, csíkokra szaggatja őket és bekötözi a sebeket.
Egy égő házban kisgyermek maradt, akiért Kattrin berohan, majd babusgatja, mielőtt visszaadná az édesanyjának.
"A bajorországi Ingolstadt városa előtt Kurázsi mama részt vesz az elesett császári zsoldosvezérnek, Tilly-nek a temetésén. Beszélgetés folyik a háború hőséről és a háború tartamáról. A tábori pap fölpanaszolja, hogy tehetsége parlagon hever, és a néma Kattrin megkapja a piros cipőt. 1632-t írunk"
Kurázsi mama és leánya a sátor belsejében leltároz, és közben a pappal a temetésről beszélgetnek. Szó esik arról, hogy esetleg a zsoldosvezér halálával vége lesz a háborúnak. Latolgatják a lehetőségeket, Kurázsi mama azon gondolkozik, hogy érdemes-e olcsón holmikat vennie, mert ha mégis béke jön, akkor az egész üzletének befellegzett.
A katonák közben többször egymás után eléneklik a következő dalt:
Kattrin, mikor megtudja hogy a háború folytatódik, elrohan, hiszen neki az anyja megígérte hogy ha a háború véget ér, majd férjet kap. Az anyja vigasztalja, majd elküldi vásárolni.
Kurázsi mama és a tábori pap beszélgetnek, közben a férfi gyújtóst hasogat . A pap észreveszi, hogy az asszony még mindig őrizgeti, sőt használja is azt a pipát, amit még a szakács hagyott nála Stüsszi halálakor. Mélyebb érzelmeket sejt mögötte, de Kurázsi mama közömbösnek mutatkozik. Ez a hozzáállás felbátorítja a papot és óvatosan szerelmet vall Kurázsinak, aki elhárítja azzal az érvvel, hogy neki a gyerekei a legfontosabbak.
Kattrin megérkezik, egy csúnya sebbel a homlokán, aminek a nyoma örökre meg fog maradni. Megtámadták hazafele jövet a katonák. Kurázsi mama vigasztalásul neki ajándékozza Yvette piros cipőjét, amit még évekkel korábban rakott el.
"Kurázsi mama kalmár-pályafutásának magaslatán"
Kurázsi mama örül, mert a szekere tele van áruval, jól megy az üzlet.
"Ugyanez évben Gusztáv Adolf svéd király elesik a lützeni csatában. A béke Kurázsi mama üzletét tönkremenéssel fenyegeti. Kurázsi mama bátor fia fölösleges hőstettet hajt végre, és csúnya véget ér."
Harangoznak, kitört a béke. Kurázsi mama elhatározta, hogy örülni fog a békének, és elmegy Stüsszi emlékére az istentiszteletre.
Megjelenik a szakács, majd a tábori pappal együtt igyekeznek egymást befeketíteni, hogy elnyerjék Kurázsi mamát, de a pap dühében sértő dolgokat vág az asszony fejéhez.(azt, hogy ő a háború hiénája)
Megjelenik Yvette kövéren, fekete ruhában. Elmeséli, hogy hozzáment a hajdani óbester testvéréhez, de hamar megözvegyült. Felismeri a szakácsban az első szeretőjét, és óva inti Kurázsit, nehogy elhiggye a férfi hízelgéseit.
Kurázsi mama elmegy a piacra, hogy gyorsan túladjon a portékáján. Közben feltűnik Eilif katonák kíséretében, megbilincselve. A fiú betört egy parasztházba és megölte az ott lakókat. Ha háborúban teszi ugyanezt dicsőítik, de békében ezért a "hőstettért" halálraítélték. A fiút elvezetik a katonák, a többiek pedig nem árulják el a visszatérő Kurázsi mamának, hogy a fiát elítélték, csak azt, hogy ott járt míg ő távol volt, és egy régebbi hőstettét megismételte. Az asszony szíve pedig dagad a büszkeségtől.
A háború újra kitört.
"Már tizenhat éve tart a nagy vallásháború. Németország elvesztette lakosságának több mint a felét. Hatalmas járványok irtják a mészárlásból kimaradtakat. A hajdan virágzó vidékeken éhínség dühöng. A kiégett városokban farkasok csatangolnak. 1634 őszén a német Fichtel-hegységben találkozunk Kurázsival, távolabb a hadiúttól, amelyen a svéd hadsereg vonul. A tél ebben az évben szigorú, és korán beáll. Az üzlet rosszul megy, csak a koldulás marad hátra."
Kurázsi mama, a szakács és Kattrin egy félig összedőlt paplak előtt álldogálnak. A szakács elmeséli, hogy nemrég kapott egy levelet, amelyben az áll, hogy az anyja halála után örökölt egy kocsmát és felajánlja Kurázsinak, hogy együtt üzemeltethetik. Egy feltétele van: itt kell hagynia Kattrint. Az asszony ezen felháborodik, nem fogadja el az ajánlatot.
Kurázsiék eléneklik a paplak előtt a dalt Salamonról:
Az énekért kapnak egy tányér levest, amiért a szakács és Kurázsi megy fel. Kattrin, aki hallotta kettejük beszélgetését elhatározza hogy megszökik. Kurázsi mama mikor meglátja a menekülő Kattrint, megállítja és megnyugtatja, hogy ők ketten együtt maradnak. A szakács holmiját kidobálják a hóba és elindulnak – ketten.
"Az egész 1635-ik évben Kurázsi mama és lánya, Kattrin, a középnémet országutakon húzzák a kocsit, követve az egyre ziláltabb hadsereget."
Kurázsi mama és Kattrin egy parasztház mellett halad el, ahonnan a következő dal szűrődik ki:
Kurázsiék egy ideig hallgatják, majd az otthontalanok beletörődöttségével továbbmennek.
"1636 januárja. A császári csapatok az evangélikus hitű Halle városát fenyegetik."
Az ekhós szekér már rongyos és egy magas parasztház mellett álldogál. Katonák tűnnek fel az éjszakában, akik meg akarják támadni a várost. Kihívják a parasztokat, majd megparancsolják nekik, hogy ne merészeljenek jelt adni a lakosoknak, és rákényszerítik a parasztfiút, hogy mutasson nekik titkos ösvényt a város fele.
A parasztok félnek jelt adni, de Kattrin a kocsiból egy dobot vesz elő, majd felfut a létrán a ház tetejére, felhúzza a létrát és elkezd dobolni. A lányt kővel dobálják, fenyegetik és hízelegnek neki, de ő nem hajlandó lemenni, dobol tovább rendületlenül.
A katonák puskát hoznak és lelövik a lányt, de későn, mert a város meghallotta a zajt, és válaszolt rá ágyúszóval. Az ellenség merénylete nem sikerült.
"Pitymallik. Menetelő csapatok egyre távolodó dobpergése, füttyszava hallatszik."
Kurázsi mama a lánya holtteste mellett guggol és altatót énekel a lánynak.
A parasztcsalád felajánlja, hogy eltemeti Kattrint, Kurázsi mama pedig a tanácsukra elhatározza, hogy felkeresi Eilifet és folytatja a kalmárkodást.
Követi továbbra is a regimentet és rendületlenül folytatja az éneklést:
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
A Színházi adattárban rögzített bemutatók száma: 16; ugyanitt negyvennégy fotó is látható.[2]
Magyarországon a darab ősbemutatója 1958. január 24-én volt a Madách Színházban, Courage mama címen. Az előadás rendezője Pártos Géza, a címszereplő Kiss Manyi volt.
2012 novemberéig tizenhat alkalommal tűzték magyar nyelvű színházak műsorukra. Kurázsi mama szerepe a színésznők nagy álma, jutalomjátékként is felfogható. A címszerepet Kiss Manyi után a következő művésznők alakították: Psota Irén, Olsavszky Éva, Törőcsik Mari, Szakács Eszter, Peremartoni Krisztina, Lázár Kati, Margitai Ági, Egri Kati, Kútvölgyi Erzsébet, Csíky Ibolya, Dobos Ildikó, Horváth Zsuzsa, Kováts Adél, Seres Ildikó, Fekete Gizi, Fullajtár Andrea, Pető Kata és Pregitzer Fruzsina.
Különlegességnek számít a kaposvári Csiky Gergely Színház 1988-as előadása, melyet Gothár Péter rendezett, Lázár Kati főszereplésével. A cselekményt áthelyezték a harmincéves háború idejéből a második világháborúba.
1991-ben, Újvidéken négyen osztoztak a főszerepen: Ábrahám Irén, Ladik Katalin, Romhányi Ibi és N. Kiss Júlia.
A Veszprémi Petőfi Színházban a 2017/2018-as évadban Börcsök Enikő alakította megrendítő érzelmi mélységgel Kurázsi mama szerepét.
A darabot kétszer is rendező Zsótér Sándor Ungár Júlia fordítását használta.
LIMS forum content by LIMS forum members is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License. Based on a work at www.limsforum.com.
