Knowledge Base Wiki

Search for LIMS content across all our Wiki Knowledge Bases.

Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.

Kabos Endre
Személyes adatok
Születési dátum1906. november 5.
Születési helyNagyvárad, Magyarország
Halálozási dátum1944. november 4. (37 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Versenyzői adatok
Fegyvernemkard
KlubVAC (1926–1930)
Tisza István VC (1930–1934)
Újpesti TE (1934–)
EdzőItalo Santelli
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabos Endre témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany
1932, Los Angeles
kard csapat
bronz
1932, Los Angeles
kard egyéni
arany
1936, Berlin
kard egyéni
arany
1936, Berlin
kard csapat
Világbajnokság
arany
1931, Bécs
kard csapat
ezüst
1931, Bécs
kard egyéni
arany
1933, Budapest
kard csapat
arany
1933, Budapest
kard egyéni
arany
1934, Varsó
kard csapat
arany
1934, Varsó
kard egyéni
arany
1935, Lausanne
kard csapat
Magyar bajnokság
arany
1930
kard csapat
ezüst
1933
kard egyéni
arany
1937
párbajtőr csapat
arany
1938
párbajtőr csapat
bronz
1938
kard csapat
arany
1939
párbajtőr csapat

Kabos Endre, születési és 1908-ig használt nevén Katz Ede[1] (Nagyvárad, 1906. november 5.Budapest, 1944. november 4.) háromszoros olimpiai bajnok magyar vívó.

Pályafutása

Banktisztviselőként 1926-tól a VAC (Vívó és Atlétikai Club), majd 1930-tól a Tisza István Vívó Club vívója volt. 1934-ben az Egyesült Izzó főtisztviselője lett és sportpályafutását az UTE (Újpesti Torna Egylet) vívójaként folytatta. Kardvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeit kardvívásban érte el. 1931-től 1937-ig mindkét fegyvernem magyar válogatottjában szerepelt.

1932-ben Los Angelesben a Gerevich Aladár, Glykais Gyula, Kabos Endre, Nagy Ernő, Petschauer Attila, Piller György összeállítású, majd 1936-ban Berlinben a Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kabos Endre, Kovács Pál, Rajcsányi László, Rajczy Imre összeállítású magyar csapat tagjaként olimpiai bajnoki címet nyert. Az egyéni versenyen 1932-ben bronzérmes, 1936-ban olimpiai bajnok lett. Hat Európa-bajnoki címe közül kettőt egyéni versenyen nyert.

Annak ellenére, hogy jelentős nemzetközi versenyeken több egyéni bajnoki címet is nyert, az egyéni magyar bajnoki címet soha nem sikerült elnyernie. 1929-ben 5., 1933-ban második, 1934-ben negyedik volt a magyar kard bajnokságon. 1935-ben továbbjutott a selejtezőből, de orvosi javaslatra visszalépett a versenytől. 1936-ban a döntőt lábsérülése miatt feladta, így 9. lett. Az Újpesttel 1934-ben harmad-, 1935-ben másodosztályú csapatbajnok volt. 1936-ban már az első osztályban negyedikek lettek.

1936-os olimpiai bajnoki címének tiszteletére egy "olimpiai tölgyet"[2] ültetett Berettyóújfaluban, mely a városi könyvtár épülete előtti parkban található. Az 1937-es és az 1938-as kard ob-ra nem nevezett. Az 1937-es párbajtőr csb-t megnyerte. Ezt a versenyt 1938 januárjában rendezték meg.

Zsidó származása miatt a második világháború idején behívták munkaszolgálatosnak, és az őket szállító teherautó 1944. november 4-én, a 38. születésnapját megelőző napon éppen a németek által aláaknázott Margit hídon közlekedett, amikor az felrobbant. Más forrás szerint[3] a budai oldal felé tartó 48-as villamoson utazott, amikor a halálát okozó robbanássorozat történt.

1986-ban posztumusz a Zsidó Sporthírességek Csarnoka tagjává választották.

Családja

Szülei Kabos Sámuel (született Katz Sámuel, 1863. Nyírbéltek – 1944) kereskedő, tisztviselő, majd a Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet igazgatója, és Miklós Berta (1904-ig Militzer Berta, 1874–1956). Apja Bélteky Kálmán néven nyelvészeti tanulmányokat is írt. Anyjának, Militzer Bertának kilenc testvére volt.

Édesanyja testvérei közül Miklós Jutka (vagy Militzer Júlia, 1884. szept. 7. Berettyóújfalu –1 976. febr. 18. Créteil, Franciaország) író, költő, A Holnap nagyváradi költői csoport tagja.

Tetsvére Kabos Veronika (1904–?), akinek férje Keleti Aladár volt. Unokahúga Keleti Éva Kossuth-díjas fotóművész.

Első felesége Löffler Edit volt. Második felesége Vajda Terézia, az OTSB nemzetközi osztályának tisztviselője, később Londonban telepedett le.[4]

Sporteredményei

  • kardvívásban:
    • háromszoros olimpiai bajnok (egyéni: 1936; csapat:1932, 1936)
    • olimpiai 3. helyezett (egyéni: 1932)
    • hatszoros Európa-bajnok (egyéni: 1933, 1934; csapat: 1931, 1933, 1934, 1935)
    • Európa-bajnoki 2. helyezett (egyéni: 1931)
    • magyar bajnok (csapat: 1930)
  • párbajtőrvívásban:
    • magyar bajnok (csapat: 1937, 1938, 1939)

Díjai, elismerései

  • Toldi aranyérem (1936)

Emlékezete

  • Emléktáblája az Attila úti Petőfi Sándor Gimnáziumban (2006)
  • Emléktáblája Berettyóújfaluban
  • Kabos Endre Városi Sportcsarnok Berettyóújfaluban
  • Kabos Endre emléknap
  • Kabos Endre emlékív (2006)

További információk

Jegyzetek

  1. A Belügyminisztérium 1908. évi 47538. sz. rendelete. MNL-OL 30796. mikrofilm 636. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 23. oldal 30. sor.
  2. Az 1936. évi olimpia rendezői minden résztvevőnek egy tölgyfacsemetét ajándékoztak. 1936. november 5-én Kabos Endre és Rajczy-Rasztovich olimpiai bajnokok tiszteletére vívóakadémiát rendezett a Bihari Tenisz és Vívó Klub Berettyóújfaluban, ez alkalommal ültette el Kabos a községháza előtt a berlini olimpiáról magával hozott olimpia tölgyet. (Forrás: Barcsay László dr., Barcsay Emlékiratok V. kötet, 2001, Berettyóújfalu,-Budapest, 1990–2001.)
  3. Tóth Ferenc (2010). „Roncsok és események a Margit híd környezetében – I. rész” (PDF). Haditechnika XLIV. (1), 70–73. o. 
  4. Kabos Endre - Névpont 2024 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)

Források

További információk

  • Kabos Endre (1906–1944), az elegáns bajnok; szerk. Szarka Klára; Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Bp., 2013
  • Olimpia. Az olajágtól a tölgyig. Kabos Endre, a vívás bajnoka; szerk. Krajczárné Sándor Mária, Kecse Gabriella; Berettyó Kulturális Központ – Bihari Múzeum–Bihari Múzeum Baráti Köre, Berettyóújfalu, 2017 (Bihari értékek)

Kapcsolódó szócikkek