Knowledge Base Wiki

Search for LIMS content across all our Wiki Knowledge Bases.

Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.

John Logie Baird
Született1888. augusztus 14.[1][2][3][4][5]
Helensburgh
Elhunyt1946. június 14. (57 évesen)[1][2][3][4][5]
Bexhill-on-Sea[6]
Állampolgárságabrit
HázastársaMargaret Albu
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
Iskolái
KitüntetéseiHonorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh
Halál okatermészetes halál
A Wikimédia Commons tartalmaz John Logie Baird témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

John Logie Baird (Helensburgh, Dumbartonshire, 1888. augusztus 13. – Bexhill-on-Sea, East Sussex, 1946. június 14.) skót villamosmérnök, a televíziós műsorszórás egyik úttörője. Készülékével ő volt a világon az első, aki az 1920-as évek közepén képes volt mozgóképet nagy távolságra is közvetíteni.

Élete

A glasgow-i Royal Technical College elvégzése után a város egyetemén folytatott villamosmérnöki tanulmányait félbeszakította az első világháború. A háborút követően tartósan nem talált munkát, így a karibi szigetvilágba utazott, ahol több szappan- és lekvárüzemet is megnyitott. Üzleti vállalkozásai nem hoztak sikert, így végül 1922-ben megroppant egészségi állapotban és reményvesztetten hazatért Angliába. Egyetemi tanulmányait nem folytatta, hanem kamaszkora kedvteléséhez visszatérve műkedvelőként kísérletezgetett az elektromossággal és az optikával.

Autodidaktaként sajátította el a későbbi találmányához vezető tudást: megismerkedett a fotocellák fényelektromossági alapjaival, az elektroncsővel, a mechanikus képmegjelenítő Nipkow-tárcsával. 1924-ben megalkotta első, harmincsoros, elektromechanikus letapogatású, azaz a képet eltérő intenzitású fénypontokká alakító tárcsás kamerából és neoncsővel megvilágított televíziós készülékből álló rendszerét. Eleinte csupán kisebb távolságokból (pár méterről, a szomszéd irodából) volt képes mozgóképet megjeleníteni, amely azonban egyfelől kisméretű volt, másfelől egy vörös háttérben mozgó, többnyire fekete sziluettet közvetített. 1925. március 25-én a londoni Selfridges áruház közönségének tartott vetítésen mutatta be mozgó sziluetteket (ujj-játékokat) élőben közvetítő készülékét. Ugyanazon év októberében készüléke már képes volt féltónusú képek, azaz felismerhető emberi arcok közvetítésére is, de ez a minőség még mindig nem tette találmányát piacképessé. Hogy anyagilag biztosítsa a további fejlesztéseket, 1926. január 26-án bemutatót tartott a londoni Royal Institutionben, majd a Marconi Companyhez fordult támogatásért. Sikertelenül, noha készüléke ekkor a korábbi öt helyett már másodpercenként tizenkét kép közvetítésére volt alkalmas, amely a mozgáskövetés minőségét javította. Végül 1927. április 27-én megalapította saját társaságát, a Baird Television Development Companyt, piacra dobta a harmincsoros Baird márkanevű televíziót (Baird Televisor), és találmányával a BBC-hez fordult.

A Baird-féle televízió által közvetített gyenge minőségű kép miatt a BBC eleinte nem érdeklődött komolyan ajánlata iránt. Végül azonban a folyamatos tökéletesítések, majd Baird 1927-es London–Glasgow, és 1928-as transzatlanti, London–New York közötti sikeres képátviteli kísérlete meggyőzőek voltak, s a BBC 1929. szeptember 30-án Baird televíziós műsorszóró készülékével megkezdte a kísérleti adások sugárzását. 1930-ban a rendszer már a kép és a hang együttes átvitelére is képes volt, s július 14-én leadták az első rövid játékfilmet, Luigi Pirandello A férfi, aki virágot hord a szájában (The Man with the Flower in his Mouth) című egyfelvonásosának adaptációját. 1931-ben már közvetítették az egyik legjelentősebb angliai társadalmi eseményt, az epsomi derbi finisét is. Erre az időszakra a korábbi tárcsás kamerát már felváltotta a tükördobos felvevő, 1936-tól pedig a harmincsoros kép helyett is 240 soros rendszer üzemelt, ezzel a Baird-féle televíziós képek minősége számottevően javult. 1939-ben kikísérletezett egy színszűrő tárcsával és katódsugárcsővel üzemeltetett színes televíziós készüléket is.

Ez azonban már nem segített a Baird-féle készüléken, végül nem az elektromechanikus technológia jelentette a továbblépést a televíziózás történetében: 1936-ban a BBC átvette az EMI Group és a Marconi Company által kifejlesztett elektronikus képátviteli rendszert és az Emitron kamerát, amelyek az 1940-es évekre teljesen kiszorították Bairdet a televíziózásból.

A Baird Televisor egyik működő készüléke megtekinthető a Londoni Tudományos Múzeumban (London Science Museum).

További kísérleteivel, találmányaival és kezdetleges készülékeivel többek között hozzájárult a radar (1926) és a videofelvevő (1928) feltalálásához is.

Jegyzetek

  1. ↑ a b various authors: Dictionary of National Biography (angol nyelven), 1885
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004

Források

  • Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 13. o. ISBN 963-05-6821-7  
  • John Bray: Innovation and the communications revolution: From the Victorian pioneers to broadband Internet. London: Institution of Electrical Engineers. 2002. 100–101. o.  
  • Archana Srinivasan: Biographies of modern inventors. (hely nélkül): Sura Books. 2007. 50–51. o.  
source: https://hu.wikipedia.org/wiki/John_Logie_Baird