Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
Gyékényfélék | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Széleslevelű gyékény (Typha latifolia)
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Nemzetségek, hazai fajok | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Gyékényfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényfélék témájú kategóriát. |
A gyékényfélék (Typhaceae) a perjevirágúak rendjének (Poales) egyik családja. Egyes leírásokban egyetlen nemzetség, a gyékény vagy buzogánysás (Typha) tartozik ide, mintegy 15 igen specializált, évelő, vízi vagy vízparti fajjal; az APG III-rendszer a már önálló családként nem kezelt békabuzogányfélék (Sparganiaceae) monogenerikus családját is ide sorolta, egyetlen nemzetséggel – Sparganium. A gyékény virága a buga.
Morfológiai sajátosságaik alapján sok egyszikű-csoporttal kapcsolatba hozhatók – és hozták is őket, az egyszikűek legvitatottabb helyzetű csoportja. Soó Rezső a kontyvirágfélék (Araceae) testvércsoportjának tekinti, a Hortobágyi-rendszerben a torzsavirágzatúak alosztályában szerepel, a csavarpálmák (Pandanales) rendjében. Az új kladisztikus taxonómiában már megállapodottnak látszik helyük, a perjevirágúak kládján alapi helyzetben szerepelnek, monofiletikus csoportot alkotnak a békabuzogányfélékkel (Sparganiaceae). Egyes újabb osztályzásokban már külön rendként szerepel a két család (gyékényvirágúak – Typhales), de a broméliafélékkel (Bromeliaceae) is összevonhatók monofiletikus csoportként.
Nemzetségek:
A gyékény (Typha) nemzetség morfológiailag igen egységes, melyet az alábbi pontokban röviden összegzünk.
Általánosan jellemző az erőteljes rizómák megléte, melyeken számos allevél található. Ezeknek a hónaljából ered a számos tarack, majd a gyökérrendszer. A két sorban álló lomblevelek hosszúak, keskenyek, az alapjuknál levélhüvelyt alkotnak. A levélhüvely belső falán elhelyezkedő sejtek nyálkát termelnek. A csoport növénykémiailag is igen egységes és jelentős. Jellemzőek rájuk a polifenolok, miriofillin-sejtek, a rizóma raktározó alapszövetében pedig igen tekintélyes méretű keményítőszemcsék. A sejtekben mindenütt megtalálhatók a rafidkristályok (kalcium-oxalát).
A gyékényfélék virágzata torzsavirágzat (buzogányvirág). A hosszú virágzati tengely végén van a tömött, hengeres virágzat, alul a termős, felül a porzós virágok. A virágzatot a virágok kinyílásáig buroklevél fedi, mely később leválik. A termős és porzós zóna vagy érintkezik egymással, vagy egy rövid meddő tengelyrész választja el őket egymástól. Virágaik egyivarúak. A termős virágok meglehetősen egyszerűek; a magházban egy magkezdemény fejlődik, a termő igen kicsi, a bibeszál hosszabb, előrenyúló. Takarórendszere nincs, csak ismeretlen eredetű pikkely- vagy szőrképletek találhatók a termő virágtengelyének alapi részén örvösen, melyek a termés széllel való terjedését is segítik. A porzós virágok három porzót tartalmaznak, széles csatló köti össze portokjaikat, esetleg egy apró fellevél is védelmezi őket. A pollentermelés bőséges, ugyanis szélbeporzású növények. A mag tápszövete (endospermium) bőséges, a terméshéj csak a csírázáskor nyílik fel, egy, a terméshéj csúcsán lévő kupak formájában.
A gyékények igen specializált és fejlett növények és a harmadkor óta ismeretesek. A gyékénynemzetségnek (Typha) 13 faja ismeretes. Főleg a vízpartok növénye, nem szereti az állandó vízborítottságot, a mocsaras, lápos területek talaját kedveli. Hazánkban élő fajaik:
A régi népéletben számos háziipari termék készült gyékényből, például gyékényszőnyeg. A közmondás is igazolja: „Egy gyékényen árulnak.”, hogy a gyékény legelterjedtebb köznapi iparcikk jelentéssel is bírt: szőnyeget jelentett gyékényből szőve. A tápéi ipar fontos terméke volt a gyékényszatyorral együtt. A gyékény szó tehát egyszerre jelentette a növényt és az ipari terméket.