Search for LIMS content across all our Wiki Knowledge Bases.
Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
A gonosz általános szóhasználatban a jó ellentéte. A szó azonban egy rendkívül tág fogalom, amelyről minden vallás mást gondol. A szó utalhat az "erkölcsi gonoszságra" (angolul: moral evil), amely a "gonosz" szó hagyományos jelentése (általában ember okozta gonoszság, például: háború, gyilkosság, nemi erőszakot)[1][2] vagy a "természeti gonoszságra" (angolul natural evil), amelyekért nem az ember okolható, hanem természeti jelenségek vagy betegségek (például a ciklon vagy földrengés is ide tartoznak, mivel számtalan emberéletet követelnek,[3] vagy a "nagyobb" betegségek, például a rák vagy a leukémia).[3] A vallások a gonoszt általában a természetfeletti jelenségekhez kapcsolják.[4] A fogalom meghatározása változó, mint ahogy a motivációja is.[5] A gonosz fogalmához általában olyan érzelmeket társítanak, mint a düh, a bosszú, a tudatlanság,[6] a gyűlölet, az önzés és a pusztítás.[7]
A gonoszt általában a jó ellentétének tartják,[8] melynek során a jó diadalmaskodik és a gonosz alulmarad.[9] A buddhista vallás a jó és a gonosz kettősségét egy antagonisztikus (ellentétes) kettősségnek látja, amelyet az embernek túl kell lépnie, hogy a Nirvánába kerülhessen.[9]
A gonosz szimbólumának sokszor Adolf Hitlert tartják,[11] akit több mint 40 millió ember haláláért tartanak felelősnek.[12] A gonosz megtestesítőjének azonban a Sátánt tartják.[13]
A gonosz egyik fajtája a "szükséges gonosz" (angolul necessary evil), amely a "két rossz közül válaszd azt, amelyik kevésbé rossz" elven alapul. Luther Márton szerint egy kis gonoszság időnként senkinek sem árt.
A gonoszság mértékegysége a Gloria. Jele: Glo[14]Anton LaVey, a Sátán Egyháza alapítója szerint a gonosz valójában a jó.[15]
Etimológia
A magyar "gonosz" szó az ómagyar "gnusz" (utálatos, undorító) szóból származik.[16] Az angol "evil" szó a középangol evel, ivel illetve uvel szavakból származik,[17] illetve az óangol yfel szóból.[17]
Wilson, William McF., Julian N. Hartt (2004). Farrer's Theodicy. In David Hein and Edward Hugh Henderson (eds), Captured by the Crucified: The Practical Theology of Austin Farrer. New York and London: T & T Clark / Continuum. ISBN 0-567-02510-1
↑Baaz, Maria Eriksson, and Maria Stern. "Why do soldiers rape? Masculinity, violence, and sexuality in the armed forces in the Congo (DRC)." International Studies Quarterly 53.2 (2009): 495-518
↑Del Testa, David W; Lemoine, Florence; Strickland, John (2003). Government Leaders, Military Rulers, and Political Activists. Greenwood Publishing Group. p. 83. ISBN 978-1-57356-153-2.