Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
Queen Flash | ||||
kislemez a(z) Flash Gordon albumról | ||||
B-oldal | Football Fight | |||
Megjelent | 1980. november 24. (Anglia) 1981. január (Amerika) | |||
Formátum | 7" | |||
Felvételek | 1980. október–november The Townhouse, Advision Studios, London The Music Centre, Middlesex Anvil Studios, Denham | |||
Stílus | Rock | |||
Hossz |
| |||
Kiadó | EMI, Elektra | |||
Szerző | Brian May | |||
Producer | Brian May, Reinhold Mack | |||
Queen-kronológia | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Flash’s Theme az első dal a brit Queen rockegyüttes 1980-as Flash Gordon filmzenealbumán. A szerzője Brian May gitáros volt.
Az együttest Dino De Laurentiis producer kérte fel, hogy írjanak zenét a Mike Hodges rendezésében készülő Flash Gordon című filmhez. A „Flash’s Theme”-t a film főcímdalának szánták. Laurentiis még demó változatában meghallgatta, és nem tetszett neki, ahogy az egész filmzene sem: ő komoly filmet és ahhoz illő zenét akart, de Hodges inkább giccsesre és önironikus hangulatúra akarta venni. Laurentiis ezt meg is mondta a stúdióban: „egész jó, de nem működne a filmemben”. May állítása szerint kissé megsértődött ezen, Hodges viszont kiállt az elképzelései mellett a producerrel szemben.[1]
Nem hasonlított az együttes addigi dalaira, az alapját John Deacon erőteljes, pulzáló basszusszólama adja, May pedig Oberheim szintetizátoron és zongorán játszott benne. A Flash Gordon album legtöbb dala szöveg nélküli aláfestő zene, a „Flash” az egyik kivétel ez alól, összefüggő, bár nem túl tartalmas szövege van. A dal hátterében a filmből származó zörejek hallhatóak, és egész mondatok a szereplőktől, például Max von Sydow-tól is.[2] A mollban íródott, és közepesen gyors, percenként 110-es a ritmusa.[3]
Hasonlóan az albumhoz, Angliában 1980 végén, Amerikában pedig 1981 elején jelent meg kislemezen, egyszerűen „Flash” címen. Bár nem volt kifejezetten slágerzene, viszonylag sikeres lett, Angliában a tizedik, Amerikában a negyvenkettedik helyet érte el a slágerlistán. A Record Mirror kritikusa oda volt érte, ahogy az egész albumért: „Nagyszabású hősi ének. Hangzatosan lüketető ütemek, aztán Mercury érkezik a falzettjával – imádom minden percét.”[4] Mark Blake az együttesről írt könyvében így jellemezte: „A refrén egyszerű, mint egy gyermekvers, az ösztökélő ritmus filmszerű fenyegető légkört teremt, a közeledő cápa aláfestő zenéjét idézve fel az öt évvel azelőtti Cápa filmből, a gitárjáték pedig visszafogott.”[5]
1980 és 1981 folyamán a filmzenei album dalaiból összeállított keverék részeként játszották a koncerteken, még a We Will Rock You koncertfilmre is felkerült. A stúdióváltozat felvétele indította a koncerteket a Hot Space turnén. A klipjét Hodges rendezte, a stúdióban dolgozó együttest mutatja, miközben egy vásznon a filmből látnak jeleneteket, ahogyan a filmzenéket szokás komponálni.[1] 1988-ban a Public Enemy hiphopegyüttes felhasználta a dal hangmintáit az It Takes a Nation of Millions to Hold Us Back című albumuk „Terminator X to the Edge of Panic” című dalában. A Tenacious D komédia-rock zenekar egyes koncertjeit ezzel a dallal kezdte. 2003-ban a brit Vanguard művésznevű DJ feldolgozása a tizenötödik helyet érte el Angliában.[6] A Miami Heat kosárlabdacsapat otthoni mérkőzésein akkor hangzik el, amikor Dwyane Wade játékos, becenevén Flash jól játszik. Shaquille O’Neal, az NBA sztárja egy sajtókonferencián kissé átfogalmazva énekelte a refrénjét: „Shaq, Ah! Ah! Greatest of the universe!"[7] Felhangzott a Family Guy rajzfilmsorozat „Nem minden kutya megy a mennybe” című epizódjában.
Hangszerek:
|
7" kislemez (EMI 5126, Anglia / Elektra E-47092, Amerika)
|