Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
Az elidegenedés (régebben, helyenként elidegenülés) társadalomfilozófiai fogalom, társadalmi-történeti jelenség, folyamat, amelynek során az ember gyakorlati és elméleti tevékenységének termékei, valamint az ember tulajdonságai és képességei tőle független és felette uralkodó erővé válnak. Forrása a munkamegosztás, megjelenési formája a kizsákmányolás is. Másik formája az, amikor az embert körülvevő jelenségek, társadalmi viszonyok másvalamiként jelennek meg a számára, mint ahogy azok a maguk valóságában léteznek, azaz az emberek tudatában eltorzulnak a reális életviszonyaik.
Forrásai a francia (Rousseau) és a német (Goethe és Schiller) felvilágosodás filozófiájában találhatók meg.
A fogalmat a klasszikus német filozófia, főként Fichte, Hegel és Schelling (közülük is leginkább Hegel) használja előszeretettel és munkálja ki. Hozzájuk kapcsolódik Feuerbach, és Marx, utóbbi igyekszik a fogalmat a maga teljességében kidolgozni és ábrázolni. Használja a fogalmat továbbá (kisebb-nagyobb módosításokkal) Lukács, Ernst Bloch a Frankfurti iskola képviselői, kiemelten Erich Fromm.
A társadalomtudományokban alapvetően máig a marxi megközelítés az irányadó. Eszerint: az embernek létezik, létezett magához, a környezetéhez, a munkájához valamilyen a történelemben egyszer megvalósult identitása, amelyet azután valahol elveszített. Marx szerint ebben leginkább a tőkés termelési forma a ludas, amely a társadalom egyébként bonyolultnak tetsző viszonyait a végletekig lecsupaszítja, az embert elidegeníti a munkától, a másik embertől (a társadalomtól), s végül önmagától, s az ember így gyökértelenként, „idegenként” kényszerül élni, magát igen rosszul érezve ebben a világban. Ebben az értelemben ehhez a fogalomhoz kapcsolódnak az ún. életfilozófiák is (mindenekelőtt: Kierkegaard és Nietzsche), de ez legfőbb tematikája a 20. századi egzisztencializmusnak is (Heidegger, Sartre és a társaik). Az elidegenedés fogalma ma is igen divatos, számos szerző használja és tárgyalja, s általában a globalizáció jelenségét is az elidegenedés további elmélyülését elősegítő folyamatként értékelik.
Az angolszász és főleg az amerikai szociológia ettől némileg eltérően – nem annyira filozofikusan, inkább praktikusan – használja a fogalmat (Alienation). Erre nézve máig irányadó Melvin Seeman 1959-ben az American Sociological Review-ban közzétett munkája, melyben az elidegenedés fogalmát öt különböző értelemben használja, s amerikai szociológusok és társadalomtudósok általában ma is az ő terminológiai megkülönböztetését követik.
|
Ez a szociológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
LIMS forum content by LIMS forum members is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License. Based on a work at www.limsforum.com.
