Knowledge Base Wiki

Charité
Charité – Universitätsmedizin Berlin
Település	Berlin
Hely	Charitéplatz (1)
Megnyitás	1710
Hasznosítása
Tulajdonos	Berlin
Kezelő	Berlin
Kórházi ágyak száma	3001
Dolgozók száma	18 298
Tagság	ORCID Verband der Universitätsklinika Deutschlands Informationsdienst Wissenschaft Kommunaler Arbeitgeberverband Berlin German Universities Excellence Initiative Berlin University Alliance German National Research Data Infrastructure (NFDI) e.V. Coalition for Advancing Research Assessment European Open Science Cloud Association
Kötődés	Szabad Berlini Egyetem Humboldt Egyetem
Anyaszervezet	Humboldt Egyetem Szabad Berlini Egyetem
Leányszervezet	Campus Benjamin Franklin University Institute of Legal Medicine in Berlin Campus Berlin Buch Campus Charité Mitte Campus Virchow-Klinikum Berlin Institute for Health Research
Elhelyezkedése
Charité Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 37″, k. h. 13° 22′ 38″52.526944, 13.37722252.526944°N 13.377222°EKoordináták: é. sz. 52° 31′ 37″, k. h. 13° 22′ 38″52.526944, 13.37722252.526944°N 13.377222°E
Charité weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Charité témájú médiaállományokat.

A Charité a legnagyobb és leghíresebb orvosi központok egyike Európában.^[1] 2003 óta a kórház egyesíti a Humboldt és a Szabad Egyetem orvosi karait.

2021-ben körülbelül 17 600 alkalmazott dolgozott a Charitében.^[2]

A nagy északi háború éveiben, 1708-tól Kelet-Európában hatalmas pestisjárvány pusztított. A porosz királyság is érintett volt. Ezért 1709-ben I. Frigyes porosz király és Brandenburg választófejedelme elrendelte "Lazaret-házak" alapítását a brandenburgi városokon kívül. 1710. május 13-án megalakult a berlini intézmény, és megkezdődtek a pestisház építése a város északnyugati részén. 1727-ben lett a Lazaretből egy kórház.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A kórháznak van négy kampusz:

Campus Benjamin Franklin (CBF) Lichterfeldeben Campus Berlin-Buch (CBB) Buchban Campus Charité Mitte (CCM) Mitteben Campus Virchow-Klinikum (CVK)Weddingben

A kórház jelenleg tizenegy CharitéCentren oszlik, ezek pedig a következők:

• CC 01: Human- und Gesundheitswissenschaften (Humán- és egészségtudomány)
• CC 02: Grundlagenmedizin (Alapvető orvostudomány)
• CC 03: Zahn-, Mund- und Kieferheilkunde (Fogászati, száj- és állcsontgyógyászat)
• CC 04: Biomedizin (Biogyógyászat)
• CC 05: Diagnostische und präventive Labormedizin (Diagnosztikai és megelőző laboratóriumi orvostudomány)
• CC 06: Diagnostische und interventionelle Radiologie und Nuklearmedizin (Diagnosztikai és intervenciós radiológia és nukleáris orvostudomány)
• CC 07: Anästhesiologie und Intensivmedizin (Aneszteziológia és intenzív terápia)
• CC 08: Chirurgische Medizin (Sebészeti gyógyászat)
• CC 09: Orthopädie und Unfallchirurgie (Ortopédia és traumasebészet)
• CC 10: Multidisziplinäre Medizin (Multidiszciplináris gyógyászat)
• CC 11: Herz-, Kreislauf- und Gefäßmedizin (Szív- és érrendszeri gyógyászat)
• CC 12: Innere Medizin und Dermatologie (Belgyógyászat és bőrgyógyászat)
• CC 13: Innere Medizin mit Gastroenterologie und Nephrologie (Belgyógyászat gasztroenterológiával és nefrológiával)
• CC 14: Tumormedizin (Daganatgyógyászat)
• CC 15: Neurologie, Neurochirurgie und Psychiatrie (Neurológia, idegsebészet és pszichiátria)
• CC 16: Audiologie/Phoniatrie, Augen- und HNO-Heilkunde (audiológia/foniátria, szemészet és fül-orr-gégészet)
• CC 17: Frauen-, Kinder- und Jugendmedizin mit Perinatalzentrum und Humangenetik (Női, gyermek- és ifjúsággyógyászat perinatális központtal és humángenetikával)

• Emil von Behring,
• Theodor Billroth,
• Paul Ehrlich,
• Emil Fischer,
• Werner Forßmann,
• Albrecht von Graefe,
• Hermann von Helmholtz,
• Christoph Wilhelm Hufeland,
• Robert Koch,
• Albrecht Kossel,
• Paul Langerhans(wd),
• Ingeborg Rapoport(wd),
• Samuel Mitja Rapoport(wd),
• Ferdinand Sauerbruch(wd),
• Johann Lukas Schönlein,
• Ludwig Traube,
• Rudolf Virchow.

• Johanna Bleker, Volker Hess (Hrsg.): Die Charité. Geschichte(n) eines Krankenhauses. Akademie-Verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-05-004525-2
• Eva Brinkschulte, Thomas Knuth (Hrsg.): Das medizinische Berlin – Ein Stadtführer durch 300 Jahre Geschichte. Be.bra Verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-8148-0178-0
• Heinz David: „Es soll das Haus die Charité heißen …“ – Kontinuitäten, Brüche und Abbrüche sowie Neuanfänge in der 300-jährigen Geschichte der Medizinischen Fakultät (Charité) der Berliner Universität. 2 Bde., Akademos, Hamburg 2004, ISBN 3-934410-56-1
• Paul Diepgen, Paul Rostock: Das Universitätsklinikum in Berlin. Seine Ärzte und seine wissenschaftliche Leistung (1810–1933). J. A. Barth, Leipzig 1939.
• Henning Falko: Der Eisbär in der Anatomie. Geschichten aus 300 Jahren Charité. Eulenspiegel Verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-359-02262-6
• Ernst Peter Fischer: Die Charité. Ein Krankenhaus in Berlin – 1710 bis heute. Siedler, München 2009, ISBN 978-3-88680-880-9
• Gerhard Jaeckel: Die Charité. Die Geschichte eines Weltzentrums der Medizin von 1710 bis zur Gegenwart. Ullstein, Berlin 1999, ISBN 3-548-33235-8
• Sandra Krämer: 300 Jahre Berliner Charité: Die Pest, die Weiße Frau und eine weitgreifende Kabinettsorder. In: Deutsches Ärzteblatt, 2010, 107(8), S. A-331.
• Anja Nitz (Text und Fotos), Mason Barnett (Übersetzer): Wunderkammer Charité. Innenansichten einer Berliner Institution. Nicolai, Berlin 2010, ISBN 978-3-89479-602-0 (németül) és (angolul).
• Roman Pletter: Die Pfadfinder. Das Management der Berliner Charité geht neue Wege. Um Geld zu sparen und dem Patienten zu nützen. (PDF; 300 kB) In: brand eins, 6/2006, S. 82 f.
• Sabine Schleiermacher, Udo Schagen (Hrsg.): Die Charité im Nationalsozialismus: Die Indienstnahme medizinischer Wissenschaft im Nationalsozialismus. Schöningh, Paderborn u. a. 2008, ISBN 978-3-506-76476-8
• Sabine Schleiermacher: Zur Geschichte der Charité im 20. Jahrhundert. Bei: APUZ, 23. Juli 2021.
• Manfred Stürzbecher: Charité. In: Werner E. Gerabek, Bernhard D. Haage, Gundolf Keil, Wolfgang Wegner (Hrsg.): Enzyklopädie Medizingeschichte. De Gruyter, Berlin / New York 2005, ISBN 3-11-015714-4, S. 238.
• Volker Hess (Hrsg.): Die Charité in Berlin. Fotografien um 1910. be.bra verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-8148-0177-3
• Rainer Herrn, Laura Hottenrott (Hrsg.): Die Charité zwischen Ost und West 1945–1992. Zeitzeugen erinnern sich. be.bra verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-937233-70-3

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Charité című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a tudományos témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!