Search for LIMS content across all our Wiki Knowledge Bases.
Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
Születése után hat évvel családja Lőcsére költözött. Apja, Bauer Simon (1851–1897) gimnáziumi tanár volt, akinek halála után 1899-ben anyjával (Léwy/Lévy Eugénia) Szegedre települtek vissza, ahol a Vajda-házban laktak. Szülővárosában kötött életre szóló barátságot Petri Lajossal és Dettre Jánossal.[18] Egyetlen fiútestvére Bauer Ervin orvos, elméleti biológus, Kaffka Margit férje volt, húga Bauer Hilda. 1902-ben a szegedi főreáliskolában jeles eredménnyel érettségizett, majd ősszel megkezdte tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakán. Az Eötvös KollégiumbanKodály Zoltán szobatársa volt. 1904-ben részt vett a Thália Társaság munkájában, s megismerkedett Lukács Györggyel. 1905 tavaszán népdalgyűjtő útra indult. A következő évben befejezte tanulmányait, s rövid időre visszatért szülővárosába, ahol megismerkedett Bartókkal. Ősszel külföldi tanulmányútra ment. A berlini egyetemen Simmel és Wilhelm Dilthey filozófiai előadásait látogatta, időközben befejezte első drámáját, a Doktor Szélpál Margitot, majd Simmel biztatására megírta első könyvét, a Halálesztétikát. 1907 elején Kodállyal Párizsba utazott, ősszel pedig tanári állást kapott a Wesselényi utcai polgári iskolában.
1908-ban ismerkedett meg Hajós Edittel és Lesznai Anna költőnővel, akivel életre szóló barátságot kötött. Még ugyanebben az évben bölcsészdoktori vizsgát tett. Költői pályája is ekkortájt indult, s verseit A Holnap c. antológiában közölték. Korai esztétikai munkásságával, szecessziós mesejátékaival szerzett ismertséget. 1909 áprilisában mutatták be első színpadi művét, a Doktor Szélpál Margitot. Ekkortájt ismerkedett meg Ady Endrével. 1911–12-ben hosszabb időt töltött külföldön (Olaszországban, Párizsban, Berlinben), s megjelent első verseskötete (A vándor énekel), illetve novelláskötete (A csend). Két évvel az első világháború kitörése előtt visszatért Budapestre. A Nyugat ekkor közölte Misztériumok című kötetét. 1913-ban hivatalosan is felvette a Balázs Béla nevet,[14] s 1913. március 29-én Budapesten házasságot kötött Hajós Edit orvosnővel.[13] Ugyanebben az évben jelent meg a Dialógus a dialógusról című könyve, és Az utolsó nap című drámája, melyet 1913. október 3-án mutatott be a Nemzeti Színház.
Az emigrációig (1914–1919)
1914-ben önkéntesként került a frontra, ahol megsebesült. 1915-ben hátországi szolgálatra helyezték Szabadkára. Menj és szenvedj te is címmel megjelentette a Nyugatban hadi élményeiről szóló beszámolóit. 1915 decemberében megkezdődtek a lakásán tartott Vasárnapi Kör ülései, amelyeken részt vettek Lukács György, Hauser Arnold, Mannheim Károly, Gyömrői Edit, Fogarasi Béla, Lorsy Ernő és mások. 1916-ban jelent meg háborús naplója, és második verseskötete, a Tristán hajóján. A következő évben előadásokat tartott a Szellemi Tudományok Szabadiskolájában, s az Operaház bemutatta Bartók táncjátékát, A fából faragott királyfit, amelynek szövegkönyvét ő írta. 1918-ban elvált Hajós Edittől.[19] Az Operaház bemutatta A kékszakállú herceg vára című művét, 1919-ben pedig feleségül vette Hamvassy Annát. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, majd beállt a Vörös Hadseregbe, s részt vett az északi hadjáratban.
Az emigrációban (1919–1945)
A kommün bukása után novemberben hamis papírokkal elhagyta az országot, s a Bécs melletti Reichenauban telepedett le feleségével. Több német és magyar nyelvű lap, köztük a Tűz és a Magyar Írás munkatársa volt, s számos német és magyar nyelvű kötete jelent meg. Napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált, ezeket feldolgozva írta és jelentette meg 1925-ben filmesztétikai főművét, a Látható embert.
1926-tól 1930-ig Berlinben élt, ahol a Marxista Munkásiskola előadójaként, illetve a birodalmi Munkásszínjátszó Szövetség irányítójaként dolgozott. Számos forgatókönyvet írt, s megismerkedett számos filmrendezővel, például Erwin Piscatorral, Georg Wilhelm Pabsttal és Korda Sándorral, akikkel együtt is dolgozott. Összeismerkedett Leni Riefenstahllal, s a színésznő több filmjének forgatókönyvírója lett. 1930-ban több hónapos algériai útra indult egy francia cég megbízásából, ahol Kuharskyval együtt filmet forgatott.
1931-ben belépett Németország Kommunista Pártjába. 1931 őszén szovjet filmesek meghívására Moszkvába utazott, hogy előadásokat tartson a filmfőiskolán, s hogy filmet készítsen a Magyar Tanácsköztársaságról. A film elkészítésére felesége visszaemlékezései szerint eredetileg Kun Béla kérte fel, de akkor Balázs kitérő választ adott. A következő évben feleségével együtt Moszkvában telepedett le. Az 1930-as évek elejére elkészült filmje, Ég a Tisza, de nem került forgalmazásra. 1937-ben nyaralót vett a Moszkva környéki Isztrában, s feleségével együtt odaköltözött. 1938-tól egy moszkvai magyar nyelvű folyóirat, az Új Hang főmunkatársa volt (állandó rovata: Levelek a távolból).
1941-ben Tábortűz címmel verseskötete és egy drámakötete (Két dráma: Mozart – Hazatérés) jelent meg. Az év végén a front előrenyomulása miatt Alma-Atába (Kazahsztán) evakuálták őket.
Ismét Magyarországon (1945–1949)
1945 után tért haza Budapestre, és itt folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét, továbbá vendégtanárként is működött Prágában és Rómában. Megjelent önéletrajzi regénye, az Álmodó ifjúság. Nagy sikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol Európában, Radványi Géza rendezésében.[m 1]
Bár Kossuth-díjat kapott, 1948 után az addig vezető ideológiai szerepet játszó Lukács György félreállításával párhuzamosan őt is éles bírálatok érték állítólagos avantgárd szemlélete miatt. Elvesztette állásait, nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán, műveit nem jelentették meg. Életműve – különösen filmesztétikai munkássága – csak évtizedekkel a halála után került méltó helyére. 1903-tól 1922-ig vezetett Naplója csak 1982-ben jelenhetett meg, erős kihagyásokkal. A forrásértékű, kultúrtörténeti jelentőségű teljes mű ma is kéziratban van.
A magyaron kívül a német és az orosz (szovjet) kultúra is mint egyik jelentős személyiségét tartja számon. „Elméleti műveinek egy részét németül írja, ezek eljutnak mindenhová, és hamarosan nagy tudományos és művészeti feltűnést keltenek. Ma már világszerte úgy veszik tudomásul, hogy Balázs Béla a filmesztétika történetének egyik legfőbb alakja, semmivel sem kisebb jelensége a magyar esztétikai irodalomnak, mint a maga területein Lukács György.” – írja róla Hegedüs Géza.
Tiszteletére díjat alapítottak, melyet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományoz a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenység, valamint művészi és tudományos teljesítmény elismerésére.
Főbb művei
1919-ig
Bauer Herbert: Az öntudatról; Deutsch Zs., Bp., 1908
Cinka Panna balladája; Dolgozók Kulturszövetsége–Corvina, Bp., 1948
Filmesztétikai gondolatok; Radics Ny., Bp., 1948 (Az Országos Magyar Színművészeti Főiskola könyvtára)
Der Film. Werden und Wesen einer neuen Kunst(Filmkultúra. A film művészetfilozófiája); németre ford. Alexander Sacher-Masoch; Globus, Wien, 1949
Emberek a határon; Szikra, Bp., 1949
30 év vörös őrségen. Válogatott versek; Athenaeum Ny., Bp., 1949
1950–1989
Theory of the film. Character and growth of a new art; angolra ford. Edith Bone; Dobson, London, 1952 (International theatre and cinema)
Mesék a szerelemről; sajtó alá rend. Erdős Magda, ill. Kass János; Magyar Helikon, Bp., 1958
A látható ember / A film szelleme(Der sichtbare Mensch, oder die Kultur des Films); bev., életrajz Kertész Pál, Péreli Gabriella; Bibliotheca, Bp., 1958
A film [Filmkultúra]; bev., jegyz. Nemeskürty István; Gondolat, Bp., 1961
Az álmok köntöse. Mesék és játékok; vál., szerk. Fehér Ferenc, Radnóti Sándor, bev. Fehér Ferenc; Magyar Helikon–Szépirodalmi, Bp., 1973
Halálos fiatalság. Drámák, tanulmányok; vál., szerk. Fehér Ferenc és Radnóti Sándor, bev. Fehér Ferenc; Magyar Helikon–Szépirodalmi, Bp., 1974
A vándor énekel. Versek és novellák; vál., szerk., bev. Radnóti Sándor; Magyar Helikon–Szépirodalmi, Bp., 1975
Halálugrás a szakadékon át; ill. Kondor Lajos; Móra, Bp., 1978
Balázs Béla. 1884–1949. Születésének kilencvenötödik, halálának harmincadik évfordulójára tanulmányok, cikkek, kiadatlan írásai; szerk. Barláné K. Nagy Magda et al.; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1979
Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz. Egy szövetség dokumentumai; szerk., bev., jegyz. Lenkei Júlia; MTA Filozófiai Intézet, Bp., 1982
↑ abA Belügyminisztérium 1913. évi 109051. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 1270. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 7. oldal 7. sor.
Balázs Béla. In: Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Interpopulart Könyvkiadó, Szentendre
Walter Riml: 1931 „the blue light“ (angol nyelven), 2014. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.) „The screenplay was written by Béla Balázs and Leni Riefenstahl.” – Riefenstahl "Das blaue Licht" c. filmjének rendezéséről
Balázs Béla: Napló (1903–1922). 2 kötet. Tények és tanúk sorozat. Budapest, 1982, Magvető Könyvkiadó
Szakirodalom
Lukács György: Balázs Béla és akiknek nem kell. Összegyűjtött tanulmányok; Kner, Gyoma, 1918
Elfer Imre: Két író. Leszámolás Balázs Bélával és Hatvany Lajossal; szerzői, Aflenz, 1924
F. Csanak Dóra: Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában. Ms5009–Ms 5024; MTA KESZ, Bp., 1966 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának katalógusai)
K. Nagy Magda: Balázs Béla világa; Kossuth, Bp., 1973
Dankó Ilona: Balázs Béla. 1884-1949. Ajánló bibliográfia; Városi Könyvtár, Debrecen, 1979
A film költészete. Az útkereső Balázs Béla. Tanulmányok, dokumentumok, kritikák; szerk., összeáll. Karcsai Kulcsár István; Múzsák, Bp., 1984
Gyuris György: Balázs Béla. Bibliográfia; Somogyi-könyvtár, Szeged, 1984 (A Somogyi-könyvtár kiadványai)
Joseph Zsuffa: Béla Balázs, the man and the artist; University of California Press, Berkeley–Los Angeles–London, 1987
Matti Lukkarila: Sininen valo. Béla Balázs ja hänen elokuvateoriansa; Pohjoinen, Oulu, 1991 (Prometheus)
Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról. Jegyzetek Tényi István dokumentumfilmjéhez; szerk. Tényi István; összeáll. Karcsai Kulcsár István, forrásanyag gyűjt. Kis Erika; Magyar Filmintézet, Bp., 1991
Mihály Emőke: "Mint nyugtalanító, titkos gondolatok élnek...". Balázs Béla elméleti írásainak egy mai megszólítása; Koinónia, Kolozsvár, 2008
Kozák Péter: Doktor Szélpál Margit. Az első tudósnő magyar színpadon; Gabbiano Print, Bp., 2011 (Miniatűrök sorozat)
Hamar Péter: Karöltve a kísértettel. Balázs Béla utolsó évei; Írott Szó Alapítvány, Bp., 2017
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest, Győző A., 1927
Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999. 494 o.
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967–1969
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1987
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993–
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929
Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1989 (Szeged művelődéstörténetéből 7.)
Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szerk. Rácz János. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1973
Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998
Schweikert, Werner: Bibliographie der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts in deutscher Sprache. Flein bei Heilbronn, Verlag Werner Schweikert, 2000
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936–1942
Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994