Knowledge Base Wiki

Acetilén
IUPAC-név	acetilén
Szabályos név	etin
Kémiai azonosítók
CAS-szám	74-86-2
PubChem	6326
EINECS-szám	200-816-9
SMILES C#C
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C2H2
Moláris tömeg	26,0373 g/mol
Sűrűség	1,09670 kg/m³ (gáz)
Veszélyek
EU osztályozás	Fokozottan tűzveszélyes (F+)[1]
NFPA 704	4 0 3
R mondatok	R5, R6, R12[1]
S mondatok	(S2), S9, S16, S33[1]
Öngyulladási hőmérséklet	305 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az acetilén, más néven etin (vegyjele: C₂H₂), gáz halmazállapotú, telítetlen szénhidrogén. Edmund Davy ír kémikus állította elő 1836-ban.

A név a latin acetum (sav) és a görög ξυλεία (fa, faanyag) szó összevonásából keletkezett.^[2]

Kalcium-karbid (CaC₂) és víz reakciójából lehet előállítani, vagyis a kalcium-karbid vízzel érintkezve acetiléngázt fejleszt. A reakció heves hőfejlődéssel jár, miközben karbidmész-iszap keletkezik. 1 kg karbidból elméletileg 369 liter acetiléngáz fejleszthető. A gyakorlatban ez a karbid tisztaságától (szemcsenagyságától) függően 200-300 liter gáz.

Mivel a karbidgyártás nagy energiaigénye miatt nagyon költséges, ezért ipari méretekben (Magyarországon is) inkább metánból állítják elő.

2 CH₄ → C₂H₂ + 3 H₂

• Az acetilén rendkívül labilis, könnyen szétesik alkotóelemeire, intenzív hőfejlődés mellett. Igen érzékeny a nyomásra és a hőre. Nem mérgező, színtelen; tiszta állapotban majdnem szagtalan gáz (a technikai acetilén szagát szennyeződések okozzák),^[3] légköri nyomáson oxigénnel keveredve már 160 °C-on vagy 1,5-2 bar nyomás felett, oxigén jelenléte nélkül is, környezeti hőmérsékleten hajlamos a bomlásra és robbanásra.
• Az „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik, gyulladási hőmérséklete 335 °C, robbanási határértéke igen tág: 1,5-82 (oxigénnel 93) térfogatszázalék között mozog.
• Az acetilén 22 bar nyomáson 0 °C-on cseppfolyósodik (légköri nyomáson −83,4 °C a forráspontja), folyékony állapotában rendkívül veszélyes robbanóanyag.
• 1 kg acetilén bomlási energiája majdnem 2 kg trinitrotoluol (TNT) energiamennyiségével egyenértékű.
• A karbidból előállított gáz kis mértékben – szennyezőként – más gázokat is tartalmazhat (például foszfint, ami az acetilén édeskés szagát adja).

• Az acetilénnel történő hegesztés két módon történhet:

1. gázfejlesztőből nyert gázzal
2. palackban tárolt gázzal

• A gázfejlesztő készülékek két alaptípusba sorolhatók:

1. a karbid adagolása a vízbe
2. víz adagolása a karbidhoz

Mindkettőnek azonos a működési elve: a fejlesztett gázt többlépcsős szűrési eljárás után azonnal felhasználják.

• A másik mód a palackos felhasználás; ez a disszugáz.

Két főtípusa van:

1. a kisebb méretű karbidlámpák, amelyeket a bányászatban, barlangászatban, autókon, hintókon, alkalmaztak és alkalmaznak. Ezeknél a gázfejlesztő tartályból egy rövid cső segítségével azonnal az égőfejhez vezetik a gázt, és ott meggyújtva használják.
2. közvilágítás célt szolgáló lámpák, ahol központi gázfejlesztő egységből hosszú csővezetéken vezetik a lámpaoszlopokra az acetiléngázt.

A világon elsőként Tatán, 1897. július 24-én este fél kilenckor, 21 helyen gyulladtak fel utcai acetilénlámpák.^[forrás?]

Az etin savaddíciója sósavval:

C₂H₂ + HCl → CH₂=CH–Cl (vinil-klorid)

A vinil-kloridot katalizátorral polimerizálják, ebből keletkezik a poli-vinil-klorid (PVC).

Műgumit és másfajta műanyagot is előállítanak acetilénből.

Az etinből két lépéssel etén, majd etán keletkezik (hidrogénaddíció).

C₂H₂ + H₂,katalizátor (Pd/Pt) → C₂H₄

C₂H₄ + H₂,katalizátor (Ni) → C₂H₆

Az etin halogénaddíciója is hasonlóan történik, katalizátor nélkül.