Search for LIMS content across all our Wiki Knowledge Bases.
Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.
Az 1964. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XVIII. nyári olimpiai játékokat1964. október 10. és 24. között rendezték meg a japánTokióban.
A játékok rendezésére már másodszor[1] pályázó japán fővárost 1959. május 26-án, Münchenben választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság négy[2] város közül. Ázsiában először rendeztek ötkarikás játékokat. A versenyek lebonyolítását biztosító létesítmények a legkorszerűbb módon épültek, és modern technikai eszközökkel voltak felszerelve. Egyedül a nézők voltak tartózkodóak.
A versenyeken kilencvenhárom nemzet ötezer-százötvenegy sportolója vett részt.
Érdekességek
Kína és Indonézia politikai okok miatt távol maradt.
A helsinki olimpia bajnoka, Pierre Jonqueres d’Oriola negyvenévesen ismét aranyérmet nyert a díjugratás egyéni számában. Ő szerezte a francia csapat egyetlen bajnoki címét.
A harminchét éves Gyarmati Dezső ötödik olimpiáján vett részt és harmadik bajnoki címét szerezte.
Az etióp Abebe Bikila, a római olimpián a maratoni futás győztese 1964-ben – ebben a számban a játékok történetében elsőként – meg tudta védeni bajnoki címét. Bikila mindkét bajnoki címét világrekord időeredménnyel nyerte.
Larisza Latinyina ezen az olimpián szerepelt utoljára a szovjet olimpiai csapatban és két arany, két ezüst és két bronzérmet szerzett. Tizennyolc érmével a 2012-es londoni olimpiáig ő volt a legtöbb olimpiai érmet szerzett sportoló. Michael Phelps a 2012-es olimpián szerezte meg 19. érmét.
A férfi kardvívás egyéni számát – az 1908. évi londoni olimpia óta tizenegyedik alkalommal – ismét magyar vívó nyerte.
A férfi úszóversenyek kiemelkedő egyénisége az egyesült államokbeli Don Schollander volt, aki négy aranyérmet nyert.
Az olimpia idejére készült el a Sinkanszen (nagysebességű vasút) első vonala Tokió és Oszaka között.
Részt vevő nemzetek
Vastagítással kiemelve az első alkalommal versenyző nemzetek.
A magyar csapat összesen 22 érmet – 10 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet – szereztek. A legeredményesebb magyarországi versenyző, Rejtő Ildikó két aranyérmet nyert. Rajta kívül két érmet nyert még Hammerl László sportlövő és Török Ferenc öttusázó. A magyar sportolók tizennégy sportágban, illetve szakágban összesen száznyolcvankettő olimpiai pontot szereztek. Ez 27 ponttal több, mint az előző, római olimpián elért eredmény.
A Magyar Televízió munkatársai ezúttal nem utaztak ki az olimpia helyszínére, hanem – az Intervízió többi tagtelevíziójához hasonlóan – egy berlini stúdióban kommentálták a játékokat. Az élő közvetítések rögzítéséhez ekkor sem volt még megfelelő technikai hátterük.
Jegyzetek
↑Az 1960. évi nyári olimpiára már pályázott Tokió, de akkor hét város közül a legkevesebb szavazatot kapta.
↑Tokión kívül pályázott még Bécs, Brüsszel és Detroit.
↑Az olimpián a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közös csapatot indított. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a közös német csapatot az EUA (a francia nyelvű Equipe Unifiée Allemande rövidítése) kóddal jelöli
Források
Tokyo 1964 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
1964 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
Tokió, 1964 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2