Knowledge Base Wiki

	XVIII. nyári olimpia
	Adatok
Rendező	Tokió, Japán
Nemzetek	93
Sportolók	5151 ; (4473 férfi, 678 nő)
Versenyszámok	21 sportág,; 163 versenyszám
Megnyitóünnepség	1964. október 10.
Záróünnepség	1964. október 24.
Hivatalos megnyitó	Hirohito japán császár
Sportolói eskü	Ono Takasi
Olimpiai fáklya	Szakai Josinori
Olimpiai stadion	Nemzeti Olimpiai Stadion
	Magyar részvétel
Sportolók	182 (150 férfi, 32 nő)
Zászlóvivő	Kulcsár Gergely
Pontszám	182
Helyezés az éremtáblázaton	6.
Helyezés a ponttáblázaton	6.
← 1960	1968 →

Az 1964. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XVIII. nyári olimpiai játékokat 1964. október 10. és 24. között rendezték meg a japán Tokióban.

A játékok rendezésére már másodszor^[1] pályázó japán fővárost 1959. május 26-án, Münchenben választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság négy^[2] város közül. Ázsiában először rendeztek ötkarikás játékokat. A versenyek lebonyolítását biztosító létesítmények a legkorszerűbb módon épültek, és modern technikai eszközökkel voltak felszerelve. Egyedül a nézők voltak tartózkodóak.

A versenyeken kilencvenhárom nemzet ötezer-százötvenegy sportolója vett részt.

Érdekességek

Kína és Indonézia politikai okok miatt távol maradt.
Szakai Josinori – az olimpiai láng meggyújtója – 1945. augusztus 6-án – az atombomba ledobásának napján született Hirosimában.
A helsinki olimpia bajnoka, Pierre Jonqueres d’Oriola negyvenévesen ismét aranyérmet nyert a díjugratás egyéni számában. Ő szerezte a francia csapat egyetlen bajnoki címét.
A harminchét éves Gyarmati Dezső ötödik olimpiáján vett részt és harmadik bajnoki címét szerezte.
Az etióp Abebe Bikila, a római olimpián a maratoni futás győztese 1964-ben – ebben a számban a játékok történetében elsőként – meg tudta védeni bajnoki címét. Bikila mindkét bajnoki címét világrekord időeredménnyel nyerte.
Az úszó Dawn Fraser, a diszkoszvető Alfred Oerter és az evezős Vjacseszlav Ivanov az 1960. évi római olimpia után másodszor is meg tudták védeni bajnoki címüket.
Larisza Latinyina ezen az olimpián szerepelt utoljára a szovjet olimpiai csapatban és két arany, két ezüst és két bronzérmet szerzett. Tizennyolc érmével a 2012-es londoni olimpiáig ő volt a legtöbb olimpiai érmet szerzett sportoló. Michael Phelps a 2012-es olimpián szerezte meg 19. érmét.
A férfi kardvívás egyéni számát – az 1908. évi londoni olimpia óta tizenegyedik alkalommal – ismét magyar vívó nyerte.
A férfi úszóversenyek kiemelkedő egyénisége az egyesült államokbeli Don Schollander volt, aki négy aranyérmet nyert.
Az olimpia idejére készült el a Sinkanszen (nagysebességű vasút) első vonala Tokió és Oszaka között.

Részt vevő nemzetek

Vastagítással kiemelve az első alkalommal versenyző nemzetek.

Afganisztán (AFG) (8 – 8 férfi)
Algéria (ALG) (1 – 1 férfi)
Argentína (ARG) (102 – 96 férfi, 6 nő)
Ausztrália (AUS) (243 – 203 férfi, 40 nő)
Ausztria (AUT) (56 – 45 férfi, 11 nő)
Bahama-szigetek (BAH) (11 – 11 férfi)
Belgium (BEL) (61 – 60 férfi, 1 nő)
Bermuda (BER) (4 – 4 férfi)
Bolívia (BOL) (1 – 1 férfi)
Brazília (BRA) (61 – 60 férfi, 1 nő)
Brit Guyana (GUY) (1 – 1 férfi)
Bulgária (BUL) (63 – 56 férfi, 7 nő)
Burma (BIR) (11 – 11 férfi)
Ceylon (CEY) (6 – 6 férfi)
Chile (CHI) (14 – 14 férfi)
Costa Rica (CRC) (2 – 2 férfi)
Csád (CHA) (2 – 2 férfi)
Csehszlovákia (TCH) (104 – 95 férfi, 9 nő)
Dánia (DEN) (60 – 53 férfi, 7 nő)
Dél-Korea (KOR) (154 – 128 férfi, 26 nő)
Dominikai Köztársaság (DOM) (1 – 1 férfi)
Egyesült Államok (USA) (346 – 267 férfi, 79 nő)
Egyesült Arab Köztársaság (RAU) (73)
Egyesült Német Csapat (EUA) (337 – 275 férfi, 62 nő)
Elefántcsontpart (CIV) (9 – 9 férfi)
Etiópia (ETH) (12 – 12 férfi)
Észak-Rodézia (NRH) (12 – 11 férfi, 1 nő)
Finnország (FIN) (89 – 84 férfi, 5 nő)
Franciaország (FRA) (138 – 118 férfi, 20 nő)
Fülöp-szigetek (PHI) (47 – 40 férfi, 7 nő)
Ghána (GHA) (33 – 30 férfi, 3 nő)
Görögország (GRE) (18 – 18 férfi)
Holland Antillák (AHO) (4 – 4 férfi)
Hollandia (NED) (125 – 105 férfi, 20 nő)
Hongkong (HKG) (39 – 38 férfi, 1 nő)
India (IND) (53 – 52 férfi, 1 nő)
Irak (IRQ) (13 – 13 férfi)
Irán (IRI) (62 – 58 férfi, 4 nő)
Írország (IRL) (25 – 24 férfi, 1 nő)
Izland (ISL) (4 – 3 férfi, 1 nő)
Izrael (ISR) (10 – 8 férfi, 2 nő)
Jamaica (JAM) (21 – 17 férfi, 4 nő)
Japán (JPN) (328 – 270 férfi, 58 nő)
Jugoszlávia (YUG) (75 – 72 férfi, 3 nő)
Kambodzsa (CAM) (13 – 13 férfi)
Kamerun (CMR) (1 – 1 férfi)
Kanada (CAN) (115 – 95 férfi, 20 nő)
Kenya (KEN) (37 – 37 férfi)
Kolumbia (COL) (20 – 20 férfi)
Kongói Köztársaság (CGO) (2 – 2 férfi)
Kuba (CUB) (27 – 25 férfi, 2 nő)
Lengyelország (POL) (140 – 115 férfi, 25 nő)
Libanon (LIB) (5 – 5 férfi)
Libéria (LBR) (1 – 1 férfi)
Liechtenstein (LIE) (2 – 2 férfi)
Luxemburg (LUX) (12 – 10 férfi, 2 nő)
Madagaszkár (MAD) (3 – 3 férfi)
Magyarország (HUN) (182 – 150 férfi, 32 nő)
Malajzia (MAS) (61 – 57 férfi, 4 nő)
Mali (MLI) (2 – 2 férfi)
Marokkó (MAR) (20 – 20 férfi)
Mexikó (MEX) (94 – 90 férfi, 4 nő)
Monaco (MON) (1 – 1 férfi)
Mongólia (MGL) (21 – 17 férfi, 4 nő)
Nagy-Britannia (GBR) (204 – 160 férfi, 44 nő)
Nepál (NEP) (6 – 6 férfi)
Niger (NIG) (1 – 1 férfi)
Nigéria (NGR) (18 – 16 férfi, 2 nő)
Norvégia (NOR) (26 – 24 férfi, 2 nő)
Olaszország (ITA) (168 – 157 férfi, 11 nő)
Pakisztán (PAK) (41 – 41 férfi)
Panama (PAN) (10 – 6 férfi, 4 nő)
Peru (PER) (31 – 30 férfi, 1 nő)
Portugália (POR) (20 – 19 férfi, 1 nő)
Puerto Rico (PUR) (32 – 30 férfi, 2 nő)
Rodézia (RHO) (29 – 25 férfi, 4 nő)
Románia (ROU) (138 – 108 férfi, 30 nő)
Spanyolország (ESP) (51 – 48 férfi, 3 nő)
Svájc (SUI) (66 – 65 férfi, 1 nő)
Svédország (SWE) (94 – 76 férfi, 18 nő)
Szenegál (SEN) (12 – 12 férfi)
Szovjetunió (URS) (317 – 254 férfi, 63 nő)
Tajvan (ROC) (40 – 37 férfi, 3 nő)
Tanganyika (TAN) (4 – 4 férfi)
Thaiföld (THA) (54 – 47 férfi, 7 nő)
Trinidad és Tobago (TRI) (13 – 13 férfi)
Törökország (TUR) (23 – 23 férfi)
Tunézia (TUN) (9 – 9 férfi)
Uganda (UGA) (13 – 11 férfi, 2 nő)
Új-Zéland (NZL) (64 – 56 férfi, 8 nő)
Uruguay (URU) (23 – 23 férfi)
Venezuela (VEN) (16 – 15 férfi, 1 nő)
Vietnám (VIE) (16 – 16 férfi)

Líbia (LBA) (1) egy atlétája a nemzeti zászlaja alatt részt vett a megnyitóünnepségen, de később nem indult a versenyszámában.

Olimpiai versenyszámok

Versenyszámok az 1964. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat
Sportág, szakág	férfi	női	férfi	női	vegyes	összesen
Atlétika	22	11	2	1	0	36
Birkózás	16	0	0	0	0	16
Cselgáncs	4	0	0	0	0	4
Evezés	1	0	6	0	0	7
Gyeplabda	0	0	1	0	0	1
Kajak-kenu	2	1	3	1	0	7
Kerékpározás	4	0	3	0	0	7
Kosárlabda	0	0	1	0	0	1
Labdarúgás	0	0	1	0	0	1
Lovaglás	3	0	3	0	0	6
Műugrás	2	2	0	0	0	4
Ökölvívás	10	0	0	0	0	10
Öttusa	1	0	1	0	0	2
Röplabda	0	0	1	1	0	2
Sportlövészet	6	0	0	0	0	6
Súlyemelés	7	0	0	0	0	7
Torna	7	5	1	1	0	14
Úszás	7	6	3	2	0	18
Vitorlázás	1	0	4	0	0	5
Vívás	3	1	3	1	0	8
Vízilabda	0	0	1	0	0	1

Összesen	96	26	34	7	0	163

Éremtáblázat

Bővebben: Az 1964. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata

(A rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vastagítással kiemelve.)

Az 1964. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Egyesült Államok (USA)	36	26	28	90
2.	Szovjetunió (URS)	30	31	35	96
3.	Japán (JPN)	16	5	8	29
4.	Egyesült Német Csapat (EUA)^[3]	10	22	18	50
5.	Olaszország (ITA)	10	10	7	27
6.	Magyarország (HUN)	10	7	5	22
7.	Lengyelország (POL)	7	6	10	23
8.	Ausztrália (AUS)	6	2	10	18
9.	Csehszlovákia (TCH)	5	6	3	14
10.	Nagy-Britannia (GBR)	4	12	2	18

Összesen		163	167	174	504

Magyar részvétel

Az olimpián 182 sportoló képviselte Magyarországot. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Kulcsár Gergely atléta vitte. A részt vevő magyar sportolók névsorát lásd az Az 1964. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.

A magyar csapat összesen 22 érmet – 10 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet – szereztek. A legeredményesebb magyarországi versenyző, Rejtő Ildikó két aranyérmet nyert. Rajta kívül két érmet nyert még Hammerl László sportlövő és Török Ferenc öttusázó. A magyar sportolók tizennégy sportágban, illetve szakágban összesen száznyolcvankettő olimpiai pontot szereztek. Ez 27 ponttal több, mint az előző, római olimpián elért eredmény.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1964. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

Közvetítések

A Magyar Rádió riporterei a helyszínen Szepesi György és Szűcs Ferenc voltak.

A Magyar Televízió munkatársai ezúttal nem utaztak ki az olimpia helyszínére, hanem – az Intervízió többi tagtelevíziójához hasonlóan – egy berlini stúdióban kommentálták a játékokat. Az élő közvetítések rögzítéséhez ekkor sem volt még megfelelő technikai hátterük.

Jegyzetek

↑ Az 1960. évi nyári olimpiára már pályázott Tokió, de akkor hét város közül a legkevesebb szavazatot kapta.
↑ Tokión kívül pályázott még Bécs, Brüsszel és Detroit.
↑ Az olimpián a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közös csapatot indított. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a közös német csapatot az EUA (a francia nyelvű Equipe Unifiée Allemande rövidítése) kóddal jelöli

Források

Tokyo 1964 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
1964 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
Tokió, 1964 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 1964. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.

1964, Tokió – tökéletesség felsőfokon

Olimpiaportál
Kelet-Ázsiaportál

[1] Az 1960. évi nyári olimpiára már pályázott Tokió, de akkor hét város közül a legkevesebb szavazatot kapta.

[2] Tokión kívül pályázott még Bécs, Brüsszel és Detroit.

[3] Az olimpián a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közös csapatot indított. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a közös német csapatot az EUA (a francia nyelvű Equipe Unifiée Allemande rövidítése) kóddal jelöli

[1]

[2]

[3]

Olimpiai játékok
Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai láng Olimpiai zászló Olimpiai sportágak Az olimpiai játékok éremtáblázata Olimpiai érmesek listái Paralimpiai játékok Siketlimpia
Nyári olimpiai játékok	1896 1900 1904 (1906) 1908 1912 (1916) 1920 1924 1928 1932 1936 (1940) (1944) 1948 1952 1956 1960 1964 1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016 2020 2024 2028 2032 2036
Téli olimpiai játékok	1924 1928 1932 1936 (1940) (1944) 1948 1952 1956 1960 1964 1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1994 1998 2002 2006 2010 2014 2018 2022 2026 2030 2034
Legutóbbi és jövőbeli olimpiai játékok: 2020, Tokió 2022, Peking 2024, Párizs 2026, Milánó-Cortina 2028, Los Angeles 2030, Francia-Alpok 2032, Brisbane 2034, Salt Lake City-Utah
Ifjúsági olimpiai játékok
Nyári ifjúsági olimpiai játékok	2010 2014 2018 2026 2030
Téli ifjúsági olimpiai játékok	2012 2016 2020 2024 2028
Legutóbbi és jövőbeli ifjúsági olimpiai játékok: 2020, Lausanne 2024, Kangvon 2026, Dakar 2028, TBA 2030, TBA

Az 1964. évi nyári olimpiai játékokon részt vevő nemzetek
Afrika	Algéria Csád Egyesült Arab Köztársaság Elefántcsontpart Észak-Rodézia Etiópia Ghána Kamerun Kenya Kongói Köztársaság Libéria Líbia Madagaszkár Mali Marokkó Niger Nigéria Rodézia Szenegál Tanganyika Tunézia Uganda
Amerika	Amerikai Egyesült Államok Argentína Bahama-szigetek Bermuda Bolívia Brazília Brit Guyana Chile Costa Rica Dominikai Köztársaság Holland Antillák Jamaica Kanada Kolumbia Kuba Mexikó Panama Peru Puerto Rico Trinidad és Tobago Uruguay Venezuela
Ázsia	Afganisztán Burma Ceylon Dél-Korea Fülöp-szigetek Hongkong India Irak Irán Izrael Japán Kambodzsa Libanon Malajzia Mongólia Nepál Pakisztán Tajvan Thaiföld Vietnám
Európa	Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Német Csapat Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia Lengyelország Liechtenstein Luxemburg Magyarország Monaco Nagy-Britannia Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szovjetunió Törökország
Óceánia	Ausztrália Új-Zéland