Knowledge Base Wiki

Ez a szócikk az 1912. évről szól. Az 1912-es számról szóló cikket lásd itt: 1912 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917

• január 1. – A Kínai Köztársaság megalakulása, első elnöke Szun Jat-szen.
• január 19. – Cuvaj Ede kerül a horvát báni székbe.^[1] (Ezzel a trónörökös elvetette a horvátok által javasolt trialista programot, Cuvaj kinevezése visszatérés a nyílt abszolutizmushoz.)^[2]
• március 13. – Szerbia és Bulgária szövetséget köt, majd május 12-én katonai egyezményt is.^[2]
• március 31. – Ferenc József felfüggeszti a horvát alkotmányt válaszul arra, hogy a horvát-szerb koalíció és a jogpártok nem küldenek képviselőt a magyar országgyűlésbe, ezzel megakadályozandó az 1913-ban lejáró pénzügyi egyezmény megújítása. (A koalíció pénzügyi önállóságot, általános választójog alapján kiírt választásokat követel. Cuvaj bánt a császár királyi biztossá nevezi ki és felfüggeszti a gyülekezési jogot, bevezeti a cenzúrát.)^[2]
• április 10. – Southamptonból elindul első és egyben utolsó útjára a Titanic.
• április 15. – Az első útján elsüllyed a Titanic luxus személyszállító hajó Amerika és Európa között, 1517 utas veszti életét.
• április 16. – II. Abdul-Medzsid oszmán kalifa harmadik házassága H. H. Atiya Mihisti Kadin Effendivel.
• április 22. – Megalakul a Lukács-kormány.^[3]
• május 12. – Tisza Istvánt házelnökké választják.^[4]
• május 23. – Vérvörös csütörtök. Kirobban a világháború előtti évek legnagyobb szocialista tömegtüntetése.
• május 29. – Görögország csatlakozik Szerbia és Bulgária szövetségéhez.^[2]
• június 4. – Tisza István a parlamenti őrséggel vezetteti ki az ülésteremből a renitenskedő képviselőket.^[5]
• június 7.
  • Tisza István erőszakos módon letöri az ellenzék obstrukcióját. (Kovács Gyula képviselő a parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg Tisza István ellen.)
  • Tisza „parlamenti puccsa” után gróf Károlyi Mihály lemond az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnökségéről.^[6]
• október 5. – Görögország katonai szerződést köt Szerbiával.^[2]
• október 8. – Montenegró hadat üzen Törökországnak, ezzel kezdetét veszi az első Balkán-háború. (A háború 1913. május 30-áig tart.)^[7]
• október 17. – Törökország hadat üzen Szerbiának és Bulgáriának.^[7]
• október 20. – Ljubljanai értekezlet, amelyen létrehozzák a horvát jogpártok és a Szlovén Néppárt közös politikai szervezetét trialista programmal.^[7]
• november 19. – Az első Balkán-háborúban a szerb csapatok döntő vereséget mérnek a törökökre.
• november 27. – Törökország kapitulál.^[7]
• november 28. – Albánia kinyilvánítja függetlenségét. (Amennyiben a nagyhatalmak elismerik Albániát, akkor csökken Szerbia esélye, hogy kijut a tengerre.)^[7]
• december 4. – Ismail Qemali vezetésével megalakul az Albán Fejedelemség első kormánya.^[8]
• december 14. – Nyáry Albert elnökletével megalapítják Budapesten a Magyar–Lengyel Egyesületet.
• december 20. – Unkelhäusser Károly belügyi osztályfőnök és az országos kormány adminisztratív vezetője helyettesíti a szabadságon lévő Cuvaj horvát bánt. (A helyettesítést 1913 júliusáig végzi, ekkor Cuvajt leváltják.)^[1]
• december 28. – Megalakul a Magyar Cserkészszövetség.

• január eleje – 55 horvát képviselő memorandumban kéri az uralkodótól és Ferenc Ferdinánd trónörököstől a horvát országok – Horvátország, Dalmácia, Isztria és Bosznia-Hercegovina – képviselőinek összehívását, hogy a nagyhorvát országgyűlés szabályozhassa az ország belső viszonyait és az uralkodóhoz fűződő viszonyt.^[2]
• az év folyamán –
  • Budapesten megépül az első vasbeton ivóvíztároló medence 1500 m³-es térfogattal (Hasonló térfogattal létesítették az újpesti vasbeton víztornyot is ebben az évben.)^[9]
  • Magyarországon tömegtüntetések robbannak ki az általános választójog bevezetéséért.
  • Olaszországban bevezetik az általános választójogot.
  • Marokkó francia protektorátussá válik.
  • Szun Jat-szen megalapítja a Kuomintangot.
  • Robert Falcon Scott eléri a Déli-sarkot. (Társaival együtt elpusztul a visszaúton.)
  • Józef Piłsudski és Witold Narkiewicz vezetésével Bécsben megalakul a Szövetkezett Függetlenségi Pártok Ideiglenes Bizottsága (TKSSN), mely a Galíciában működő legkülönbözőbb legális politikai pártokat és csoportosulásokat egyesíti. (Csatlakozik a Porosz-Lengyelországban tevékenykedő Lengyel Szocialista Párt is.)^[10]
  • Roman Dmowski lengyel politikus programjában a lengyelországi zsidók gazdasági és kulturális bojkottjára szólít fel.^[10]
  • Varsóban és Częstochowában sztrájkokat szerveznek, tiltakozásul a lenai sortűz ellen.^[10]
• december – A hármas szövetség meghosszabbítása.^[11]

• A Krupp Művekben rozsdamentes acélt gyártanak
• A kőbányai Richter gyógyszergyár forgalomba hozza a Kalmopyrin védjegyezett nevű lázcsillapítót.

• Svájcban elkészül az első dízelmozdony.

• május 8. – Megalapítják a Paramount Pictures filmstúdiót.
• Megalapul a Universal Pictures nevű filmgyártó cég.
• Max Linder burleszkjeinek sorozata.
• július 26. – Az Edison Studios forgalomba hozza a What Happened to Mary? című filmüket, az első játékfilm-sorozatukat.
• október 31. – The Musketeers of Pig Alley, rendezte D. W. Griffith, az első gengszterfilm.
• Oliver Twist: az első amerikai egész estés nagyjátékfilm.
• Prekrasznaja Ljukanida (A gyönyörű Ljukanida) – rendező Władysław Starewicz(wd)
• Les Amours de la reine Élisabeth (Erzsébet királynő) – rendező Henri Desfontaines és Louis Mercanton
• À la Conquète du Pôle (Az Északi-sark meghódítása) – rendező Georges Méliès
• A 2000 éves férfi – rendező Fodor Aladár
• Aladár a tűzoltónapon – rendező Góth Sándor
• Ma és holnap – rendező Kertész Mihály
• Nővérek – rendező ifj. Uher Ödön

• Megjelenik Eleanor H. Porter Az élet játéka – Pollyanna című regénye
• Megjelenik Émile Durkheim A vallási élet elemi formái című műve.
• Megjelenik Sigmund Freud osztrák pszichiáter Totem és Tabu című könyve.
• Megjelenik Carl Gustav Jung svájci pszichiáter A pszichoanalízis elmélete című műve.
• Megjelenik Vlagyimir Majakovszkij, Burljuk, Hlebnyikov futurista kiáltványa Pofonütjük a közízlést címen.
• Megjelenik Romain Rolland francia író Jean Christophe című regénye.
• Megjelenik Kaffka Margit regénye, a Színek és évek.
• Megjelenik Krúdy Gyula Szinbád utazásai regénye.
• Babits Mihály fordítani kezdi Dante Isteni színjátékát.
• Megjelenik Karinthy Frigyes Így írtok ki című szatírakötete.
• Ady Endre megírja A tűz csiholója c. művét, és a Nyugat március 16-ai számában megjelenik az Elbocsátó szép üzenet.
• Megjelenik Thomas Mann a Halál Velencében című novellája.

• Bartók Béla megírja Négy zenekari darab c. művét.

• május 5. – június 22. V. nyári olimpiai játékok megrendezése Stockholm-ban, 28 ország sportolóinak részvételével.
• A FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub hetedik bajnoki címe.

• január 1. – Kim Philby angol állampolgárságú szovjet kém († 1988)
• január 2. – Renato Guttuso olasz festő († 1987)
• január 3. – Berczelly Tibor olimpiai bajnok vívó († 1990)
• január 7.
  • Charles Addams amerikai képregényrajzoló († 1988)
  • Dr. Haraszti György nemzetközi jogász, egyetemi tanár († 1980)
• január 28. – Jackson Pollock amerikai festőművész († 1956)
• február 2. – Kollár Ferenc jezsuita szerzetes, 1944-től A Szív újság főszerkesztője, 1956-tól a magyar jezsuita tartomány rendfőnöke († 1978)
• február 4. – Macskássy Gyula filmrendező († 1971)
• február 5. – Pongrácz Zoltán zeneszerző († 2007)
• február 9. – Házi Tibor háromszoros világbajnok asztaliteniszező († 2000)
• február 10. – Mányai Lajos színművész († 1964)
• február 20. – Pierre Boulle francia író († 1994)
• február 21. – Hajós György matematikus, akadémikus († 1972)
• február 23. – Ágay Irén színésznő († 1950)
• február 25. – Émile Allais világbajnok francia alpesisíző († 2012)
• február 27. – Lawrence Durrell brit író († 1990)
• február 28. – Alfonzó magyar színész, artista, humorista, érdemes művész († 1987)
• március 13. – Szabados Miklós tizenötszörös világbajnok asztaliteniszező († 1962)
• március 14. – Sebestyén Géza könyvtáros, bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese 1958 és 1976 között († 1976)
• március 16. – Pat Nixon, az Amerikai Egyesült Államok first ladyje (1969–1974) és second ladyje (1953–1961) († 1993)
• március 19. – Adolf Galland német Luftwaffetiszt, vadászrepülő és repülőász († 1996)
• március 22. – Karl Malden Oscar-díjas amerikai színész († 2009)
• március 23. – Wernher von Braun német tudós és mérnök, a németországi és az amerikai rakétafejlesztés egyik vezető alakja († 1977)
• április 5. – Örkény István író († 1979)
• április 6. – Székely Endre zeneszerző († 1988)
• április 8.
  • Sonja Henie norvég műkorcsolyázó († 1969)
  • Jozef Gabčík szlovák katona, az egyik elkövetője a Operation Anthropoidnak, Reinhard Heydrich meggyilkolásának († 1942)
• április 14.
  • Király Béla vezérezredes, hadtörténész, politikus, 1956-ban a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány elnöke, a Nemzetőrség parancsnoka, az MTA tagja († 2009)
  • Polgár Dénes Aranytollas újságíró († 2009)
• április 15. – Kim Ir Szen észak-koreai diktátor († 1994)
• április 17. – Eggerth Márta színésznő, énekesnő († 2013)
• április 28. – Sindó Kaneto japán rendező, forgatókönyvíró († 2012)
• április 30. – Fényes Szabolcs zeneszerző († 1986)
• május 1. – Otto Kretschmer, a legeredményesebb német tengeralattjáró-parancsnok a második világháborúban († 1998)
• május 9. – Ottlik Géza író, nemzetközi szintű bridzsjátékos, szakíró. († 1990)
• május 13. – Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas színművész, rendező († 1979)
• május 14. – Hegedüs Géza író, költő, kritikus († 1999)
• május 15.
  • Salamon Ernő költő († 1943)
  • Tóth Endre rendező († 2002)
• május 22. – Herbert Charles Brown Nobel-díjas (1979), Priestley-éremmel kitüntetett (1981) kémikus († 2004)
• május 26. – Kádár János kommunista politikus, az MSZMP főtitkára, magyar miniszterelnök († 1989)
• május 26. – Gyurkó Lajos magyar tábornok, aki az 1956-os forradalom idején és utána több alkalommal adott parancsot tüntetők elleni fegyveres támadásra, több esetben repülőgépeknek, így több tucat ember halálának és százak megsebesülésének lett okozója († 1979)
• május 30. – Julius Axelrod Nobel-díjas (1970) amerikai biokémikus és farmakológus († 2004)
• június 5. – Szabó Zoltán író, falukutató, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság szerzője († 1984)
• június 16. – Gordon Gollob osztrák vadászrepülőgép-pilóta († 1987)
• június 23. – Alan Mathison Turing brit matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja († 1954)
• június 24. – Petrányi Gyula orvos, belgyógyász, immunológus, az MTA tagja († 2000)
• június 28. – Karl von Weizsäcker fizikus († 2007)
• június 30.
  • Fasang Árpád karnagy († 2001)
  • Lipták Gábor magyar író, újságíró, kultúrtörténész († 1985)
• július 17.
  • Kliburszkyné Vogl Mária geokémikus, az MTA tagja († 1996)
  • Kovács Pál hatszoros olimpiai bajnok vívó († 1995)
• július 22. – Muráti Lili színésznő († 2003)
• augusztus 1. – Borovszky Ambrus magyar politikus, vállalatvezető († 1995)
• augusztus 4. – Raoul Wallenberg svéd diplomata, magyarországi nagykövet († 1947)
• augusztus 5. – Pierre abbé, francia katolikus pap, a szegényeket és menekülteket támogató Emmaüs mozgalom alapítója († 2007)
• augusztus 7.
  • Beamter Jenő (Bubi) dzsessz-zenész (vibrafon, dob), zeneszerző, zenetanár († 1984)
    • Csenki Imre karnagy, zeneszerző († 1998)
• augusztus 10. – Jorge Amado brazil regényíró († 2001)
• augusztus 12. – Pálos Ádám László orvos, belgyógyász, hematológus, az MTA tagja († 1983)
• augusztus 18. – Otto Ernst Remer német katonatiszt a II. világháború alatt († 1997)
• augusztus 21. – Kertai György geológus, az alföldi szénhidrogén-kutatás elméleti megalapozója, az MTA tagja († 1968)
• augusztus 23. – Gene Kelly amerikai táncos, filmszínész († 1996)
• augusztus 25. – Erich Honecker német(NDK) politikus († 1994)
• szeptember 2. – Turczel Lajos irodalomtörténész († 2007)
• szeptember 5.
  • John Cage zeneszerző († 1992)
  • Kálnoky László költő, műfordító († 1985)
• szeptember 7. – David Packard, a Hewlett-Packard cég egyik alapítója († 1996)
• szeptember 8. – Gyarmati Fanni magyar nyelvtanár, Radnóti Miklós hitvese († 2014)
• szeptember 10. – Mistéth Endre hídépítő mérnök, miniszter, Széchenyi-díjas († 2006)
• szeptember 16. – Sárosi György magyar válogatott labdarúgó volt († 1993)
• szeptember 20. – Ján Nálepka szlovák katona, a Szovjetunióban szervezett szlovák partizánegység parancsnoka és az egyetlen szlovák katona, aki a Szovjetunió hőse díját viselte († 1943)
• szeptember 22.
  • Dudás József szerelő lakatos, műszaki tanácsadó, később az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik parancsnoka († 1957)
  • Martinkó András irodalomtörténész, nyelvész, szótárszerkesztő († 1989)
• szeptember 29. – Michelangelo Antonioni filmrendező († 2007)
• október 5. – Ferdinandy Mihály író († 1993)
• október 6. – Szuchy M. Emil közíró, műfordító, színházi rendező, muzeológus
• október 7.
  • Gillemot László Kossuth-díjas gépészmérnök, anyagtudós, az MTA tagja († 1977)
  • Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész († 1999)
• október 10. – Radó György magyar író, műfordító, irodalomtörténész, Himnuszunk és Szózatunk forrás-közreadója († 1994)
• október 17. – I. János Pál pápa, eredeti nevén: Albino Luciani († 1978)
• október 21. – Sir Georg Solti (Solti György) karmester († 1997)
• október 31. – Szentágothai János Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke († 1994)
• november 20. – Habsburg Ottó, az utolsó Habsburg trónörökös († 2011)
• november 21. – Eleanor Powell amerikai színésznő és táncos († 1982)
• november 26. – Bogdánfi Sándor magyar író, műfordító († 1987)
• december 2. – Kántás Károly Kossuth-díjas geofizikus, az MTA tagja, a tellurikus módszer bevezetője a magyarországi geofizikai nyersanyagkutatásba († 1991)

• január 13. – Görgey István, honvéd százados, történetíró (* 1825)
• március 29. – Robert Falcon Scott, brit tengerésztiszt, felfedező és sarkkutató
• március 30. – Karl May, német író (* 1842)
• május 3. – Hentaller Lajos politikus, publicista (* 1852)
• május 5. – Magyar Ede, építész (* 1877)
• május 14. – August Strindberg, svéd író (* 1849)
• június 5. – Cholnoky Viktor, magyar író, újságíró, műfordító (* 1868)
• június 12. – Frédéric Passy, francia közgazdász, Nobel-békedíjas (* 1822)
• július 15. – Kulifay Elek magyar református lelkész, egyházszervező (* 1837)
• július 17. – Henri Poincaré Bolyai-díjas francia matematikus, fizikus és filozófus (* 1854)
• július 30. – Meidzsi japán császár, akinek az uralkodása (Meidzsi-restauráció) Japán radikális politikai és szociális átalakulását jelentette (* 1821)
• augusztus 9. – Buza János, főiskolai tanár, gyűjteményőr (* 1848)
• augusztus 16. – Johann Martin Schleyer, katolikus prelátus, a volapük nyelv megalkotója (* 1831)
• szeptember 1. – Török Aurél, orvos, egyetemi tanár, antropológus, az MTA tagja (* 1842)
• december 4. – Számvald Gyula, amerikai altábornagy (* 1825)
• december 6. – Paul Kummer német hittanár, mikológus (* 1834)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1912 témájú médiaállományokat.