ISO/IEC 17025: History and introduction of concepts
| Karsi (Қарши) | |
 | |
| Karsi látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Üzbegisztán |
| Alapítás éve | 1926 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 274 891 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 374 m |
| Időzóna | UTC+5 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 38° 52′, k. h. 65° 48′38.866667°N 65.800000°EKoordináták: é. sz. 38° 52′, k. h. 65° 48′38.866667°N 65.800000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karsi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Qarshi (IPA: [qarˈʃɨ] cirill írással: Қарши; újperzsa nyelven: نخشب / Nahsab; orosz nyelven: Карши / Karsi) Dél-Üzbegisztán városa, Qashqadaryo régió fővárosa. Lakossága a 2014. évi népszámlálási adatok szerint körülbelül 222 898 fő. Fontos földgázkitermelő területen fekszik, de híres szőnyeggyártásáról is.
Fekvése
Taskenttől kb. 520 km-rel délre, délnyugatra fekszik, és az üzbég-afgán határtól mintegy 335 km-rel északra található.
Története
A város búzát, gyapotot és selymet előállító termékeny oázis középpontjában, a Balh és Buhara közötti útvonalon található. Nevének mai változata erődöt jelent.
Shahrisabz 18. században bekövetkezett csökkenésével a Karsi jelentősége nőtt, a város Buhara Emirátusának koronahercegi székhelye volt. Ebben az időszakban a városnak két fala, 10 karavánja és 4 medresze volt. 1868-ig az oroszokhoz csatolták a Zaravsán-völgyet, és 1873-ban Karsiban írták alá a buharai orosz protektorátusú szerződést.
Az 1970-es évek elején egy nagy öntözési projekt első szakasza fejeződött be, mely a türkmenisztáni Amu-darja folyótól keletre Üzbegisztánba szállította a vizet, hogy a Karsit körülvevő földet öntözze. A város körüli ilyen öntözött területek nagy részére gyapotot ültetnek.
Éghajlat
A Köppen éghajlati osztályozási rendszere a terület éghajlatát hideg, félszáraz (BSk) osztályba sorolja.
Ipar
Karsitól 40 km-re délre földgáz (GTL) üzem áll építés alatt. Ez az üzem a Sasol GTL-technológiáján alapul, és évi 1,4 millió tonna kapacitással rendelkezik, a következő termékekből: GTL dízel, petróleum, benzin és folyékony kőolaj. A projekt teljes költsége 4 milliárd dollár, és ez az első ilyen csúcstechnológiai üzem az eurázsiai kontinensen.
A GTL Üzbegisztán közös projektje, ahol Sasol és Üzbegisztán állami olajipari vállalata, a Uzbekneftgas 44,5%-os részesedéssel rendelkezik, és a többi 11% Malajziai Petronához tartozik, 2009-ben alakult. Az üzem a Shurtan gáz- és kémiai komplexum alapján épül fel.
Nevezetességek
- Xoja Abdulaziz medresze – Regionális Múzeum
- Rabiya medresze – 19. század végi női medresze
- Kok Gumbaz-mecset – egy 16. századi épületegyüttes része
- Második világháborús emlékmű – talán az egyik legkorábbi a Szovjetunió területén
Galéria
-
Kok Gumbaz-mecset, részlet -
Kok Gumbaz-mecset -
Kok Gumbaz-mecset és ciszterna -
Emlékmű -
Keresztény templom, Karsi -
Templombelső
Jegyzetek
Források
- Grousset, René. The Empire of the Steppes: A History of Central Asia. Trans. Naomi Walford. New Jersey: Rutgers, 1970. ISBN 0-8135-1304-9
- http://gca.satrapia.com/+uzbekistan-launches-4-bn-gtl-joint-project-with-sasol+
