Informatics Educational Institutions & Programs

Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század

Évtizedek: 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek

Évek: 1536 – 1537 – 1538 – 1539 – 1540 – 1541 – 1542 – 1543 – 1544 – 1545 – 1546

• február 12. – A tordai országgyűlésen fegyverszünetet kötnek az erdélyi Szapolyai- és Habsburg-hívek.
• március 20. – A Fráter György hívására jött törökök Pestet ostromolják.
• április 4. – A Pestet védő cseh–magyar–osztrák sereg visszavonulásra kényszeríti a szendrői béget.
• április 24. – Saharti csata
• május 4. – Buda ostroma.
• június 1. – A magyar főurak – a kalocsai érsek, az országbíró és a horvát bán vezetésével – Regensburgban segítséget kérnek a török ellen V. Károly német-római császártól, aki viszont kitérő választ ad.
• június 19. – A török-moldvai sereg bekeríti Fogarast.
• július 10. – I. Szulejmán szultán előhada Buda alá érkezik.
• július 20. – Majláth István erdélyi vajda török fogságba esik.
• augusztus 21. – A törökök megsemmisítik a Budát ostromló osztrákokat.
• augusztus 29. – A törökök csellel elfoglalják Buda várát,^[1] Török Bálint nándorfehérvári bán híres törökverőt, a gyermek király gyámját kíséretével együtt elfogják. (A magyar főúr haláláig a Héttoronyban raboskodik („Fekete leves”). Buda egészen 1686. szeptember 2-ig marad török kézen.)
• szeptember 13. – Kálvin János három év száműzetés után visszatérhet Genfbe és szabad kezet kap, hogy új alapokon megszervezze egyházát, amely vallási irányzat kálvinizmusként ismert.
• december 24. – I. Ferdinánd a 34 éves Zrínyi Miklós grófot nevezi ki Horvátország és Szlavónia bánjának.^[2]
• december 29. – Ferdinánd követei és Fráter György Gyalu várában egyezséget kötnek a váradi szerződés végrehajtásáról. (Izabella magyar királyné átadja fia országrészét és a Szent Koronát, cserébe visszakapta a szepesi Szapolyai-birtokokat.)

• augusztus eleje – Fráter György nem engedi be Budára V. Károly követeit.
• szeptember közepe – A török Pécs ostromával kísérletezik.
• az év folyamán –
  • VIII. Henrik Írország királyává koronáztatja magát.^[3]
  • Santiago de Chile megalapítása.
  • Az első európai felfedező, a spanyol Álvar Núñez Cabeza de Vaca eljut az Iguazú-vízeséshez.^[4]
  • Isztambulban leég a Topkapı palota régi része, majd Szulejmán felesége, Hürrem szultána áthelyezi székhelyét az új palotába. Ezzel megkezdődik a mintegy 130 évet átfogó időszak, melyet a nők szultanátusaként emlegetnek.
• nyárutó – Szulejmán szultán Buda székhellyel új vilájetet alapít, a Habsburg-konfrontációtól távolabb eső Erdélybe a csecsemő Szapolyai János Zsigmondot, a Temesközbe Perényi Pétert, a Tiszántúlra pedig Fráter Györgyöt nevezi ki formálisan oszmán szandzsákbégnek.^[5]

• El Greco, görög származású spanyol festő († 1614)
• március 25. – Francesco de’ Medici, Toscana nagyhercege († 1587)

• június 1. – Zárai Jeromos diplomata és katona, Buda ostroma közben hal meg (* ?)
• június 26. – Francisco Pizarro, Peru meghódítója (* 1478 körül)
• augusztus 25. – Wilhelm von Roggendorf osztrák generális (* 1481)
• szeptember 24. – Paracelsus orvos, csillagjós (* 1493)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1541 témájú médiaállományokat.