FAIR and interactive data graphics from a scientific knowledge graph

Suharto
Indonézia 2. elnöke
Hivatali idő 1967. március 12. – 1998. május 21.
Alelnök(ök)	Sri Sultan Hamengkubuwono IX Adam Malik Umar Wirahadikusumah Sudharmono Try Sutrisno Jusuf Habibie
Előd	Sukarno
Utód	Jusuf Habibie
Katonai pályafutása
Csatái	indonéz függetlenségi háború
Született	1921. június 8. Yogyakarta
Elhunyt	2008. január 27. (86 évesen) Jakarta
Sírhely	Astana Giribangun
Párt	Golkar
Szülei	Sukirah Kertosudiro
Házastársa	Ibu Tien Soeharto
Gyermekei	Tutut Soeharto Sigit Harjojudanto Bambang Trihatmodjo Siti Hediati Hariyadi Tommy Suharto Mamiek Soeharto
Foglalkozás	politikus fegyveres erők tagja
Halál oka	veseelégtelenség
Vallás	iszlám
Díjak	Bath-rend lovagja nagykereszttel Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (1981) Grand Cross of the Order of Good Hope (1997) Order of the Nile Star of the Republic of Indonesia Bintang Mahaputera Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic Bölcs Jaroszláv Herceg Érdemérem, Első osztály Order of the Chrysanthemum Sikatuna-rend Order of the Rajamitrabhorn Order of the Liberator Order of Merit for National Foundation Order of the Crown of the Realm Order of Pahlavi a francia Becsületrend nagykeresztje Order of Mubarak the Great Order of the Yugoslav Star Order of the Queen of Sheba Order of Independence Grand Order of Mugunghwa Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje lánccal Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎ Az Osztrák Köztársaság Nagy Csillaga
Suharto aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Suharto témájú médiaállományokat.

Suharto, magyar kiejtéssel Szuhartó (Yogyakarta, 1921. június 8. – Jakarta, 2008. január 27.) az Indonéz Köztársaság volt katonai és politikai vezetője. Több mint három évtizeden át szolgált az ország elnökének, 1967 és 1998 között. Uralkodása alatt Suharto rezsimje autoriter módon kormányzott, súlyos emberi jogi visszaéléseket követett el, és kiterjedt korrupcióval vádolták meg. Vezetése alatt elnyomták a politikai ellenzéket, korlátozták a média szabadságát, és erőszakkal hallgatták el az ellenzéki csoportokat. Suharto és családja széles körű vagyon ellopásával vádolták őket a kormánytól, miközben az indonéziai emberek szenvedtek a szegénységtől. Elnöksége 1998-ban ért véget, amikor gazdasági zavargások és tüntetések miatt lemondott.

Suharto lemondása után számos vád érte. Ezek közé tartozott a hatalmi visszaélések, a korrupció és az emberi jogi sérelmek.

Gyermekkora és ifjúkora a távol homályába vész, kevés részlet ismeretes. Annyit azonban pontosan lehet tudni, hogy Suharto szülei, édesanyja Sukirah és édesapja Kertosudiro jávai nemzetiségű parasztemberek voltak, és olyan területen éltek, ahol sem áramellátás, sem folyóvíz nem volt.

Életrajzírók és kutatók egyetértenek abban, hogy Suharto családi élete fiatalkorában igen labilis volt. Apja, Kertosudiro második házasságából született, és már volt két féltestvére az előző házasságból. Suharto életének első hónapjaiban ez a második házasság is felbomlott. Gyermekkora jelentős részét atyai nagynénje családjában töltötte, itt nevelkedett, ők járatták általános iskolába.

A kutatók megjegyzik, hogy Suharto nevelkedése szöges ellentétben állt a vezető nacionalistákéval, amilyen Sukarno is volt, amennyiben őt nem érdekelte az anti-kolonializmus vagy a közvetlen környezetén túlmutató politikai kérdések. Sukarnóval és bizalmasaival ellentétben Suharto nem tudott hollandul vagy más európai nyelven. Ez azután megváltozott, amikor Suharto 1940-ben belépett a holland hadseregbe.^[1]

Suharto külföldi és hazai zavargásokra hivatkozva, néhol erőszakkal vegyített politikai manőverekkel szerezte meg a hatalmat elődjétől, Sukarnótól. Az általa bevezetett és három évtizeden át működő New Order (Új Rend) rezsim során Suharto erős, militarista jellegű központi kormányzatot alakított ki. Mivel fenntartotta az ország politikai stabilitását és kíméletlenül antikommunista volt, a hidegháború időszakában jó néhány nyugati hatalom szimpátiáját és támogatását sikerült elnyernie.

A kritikusok szerint Suharto rezsimje alatt széles körű korrupció és hatalmi visszaélés uralkodott, és az emberek szenvedtek a politikai elnyomástól és a gazdasági kizsákmányolástól. Emellett a rezsim alatt történt emberi jogi sérelmek, például a politikai ellenfelek bebörtönzése és meggyilkolása, valamint a cenzúra és a szólásszabadság korlátozása is súlyos viták tárgyát képezték.

A hidegháború elmúlásával a Suharto-rezsim autokrata és korrupt jellege miatt hamar népszerűtlenné vált azoknál a nyugati országoknál, amelyek korábban szimpatizáltak vele. Indonézia fölött gyakorolt megkérdőjelezhetetlen hatalma gyors ütemben omlott össze, amikor az általános ázsiai pénzügyi krízis lecsökkentette az ország lakóinak életszínvonalát és megtépázta hatalmát az ország katonai, politikai és társadalmi intézményeinek szemében. A kialakuló belső zavargások és a diplomáciai elszigeteltség teljesen aláásták támogatottságát az 1990-es években, és a fejlemények Suhartót végül 1998-ban lemondásra kényszerítették.

Azok után, hogy 30 éven át az ország meghatározó figurája volt, a korábbi elnök élete végén elszigeteltségben élt, többször szorult kórházi kezelésre, volt, hogy csak sokk-beavatkozással lehetett megmenteni életét.

2008. január 4-én Suharto kórházba került szív- és májbetegsége súlyosbodása miatt. Másnapra állapota stabilizálódott, de január 27-én elhunyt.

Suharto felesége Siti Hartinah, vagy egyszerűen "Tien asszony". Összesen hat gyermekük született: Siti Hardiyanti Hastuti (Tutut), Sigit Harjojudanto, Bambang Trihatmodjo, Siti Hediati (Titiek), Hutomo Mandala Putra (Tommy) és Siti Hutami Endang Adiningsih (Mamiek).

• Mohammed Suharto életrajza Archiválva 2008. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - a FamousMuslims.com nyomán (angol).
• "Suharto, Inc." – Az 1999. május 24-i TIME Asia elemzése a Suharto rezsimről és családjáról, lemondása első évfordulóján.
• Egy diktátor halálának margójára: Szuharto Kitekintő.hu 2008. január 27.