FAIR and interactive data graphics from a scientific knowledge graph

Roman Herzog
Született	1934. április 5.[1][2][3][4][5] Landshut[6][7]
Elhunyt	2017. január 10. (82 évesen)[2][3][8][4][5] Bad Mergentheim[9]
Állampolgársága	német
Házastársa	Christiane Herzog (1959–)[10] Alexandra von Berlichingen (2001–)[10]
Gyermekei	két gyermek
Foglalkozása	jogász politikus egyetemi oktató bíró
Tisztsége	Member of the Landtag of Baden-Württemberg Ministry of Culture, Youth and Sport Baden-Württemberg (1978. május 11. – 1980. június 4.) Justice of the Federal Constitutional Court (1983. december 20. – 1994. június 30.) szövetségi elnök (1994. július 1. – 1999. június 30.)
Iskolái	Lajos–Miksa Egyetem
Kitüntetései	Berlin díszpolgára Három Csillag érdemrend nagykeresztje honorary doctor of Waseda University Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic Knight Grand Cross of the Order of St. Olav‎ Grand Collar of the Order of Prince Henry[11] a Padovai Egyetem díszdoktora Az Osztrák Köztársaság Nagy Csillaga Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1994) Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1994. november 16.)[12] honorary doctor of Ben-Gurion University (1996) az oxfordi egyetem díszdoktora (1996) Grand Cross of the Order of Good Hope (1996)[13] Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (1997)[14] Károly-díj (1997. május 8.)[15] honorary doctor of the University of Wrocław (1998) German Leo Baeck Award (1998) Bonn díszpolgára (1999) Karl-Valentin-rend (2000) Order of the Cross of Terra Mariana, 1st Class (2000. február 8.)[16] German citizenship price (2001) Baden-Württemberg Tartomány Érdemrendje (2002) Franz Josef Strauss Award (2003) Leibniz-Ring-Hannover (2005) Steiger Award (2009) European handicraft prize (2012)[17]
Sírhelye	Jagsthausen Cemetery[18]
Roman Herzog aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Roman Herzog témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Roman Herzog (Landshut, 1934. április 5. – Bad Mergentheim, 2017. január 10.) német politológus és politikus, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke volt 1994-től 1999-ig. Előtte a német Szövetségi Alkotmánybíróság tagjaként, majd elnökeként dolgozott. Korábban a CDU politikusaként tartományi miniszteri posztokat töltött be.

Az érettségi után jogot tanult Münchenben a Lajos–Miksa Egyetemen, 1958-ban szerzett jogi doktorátust. Az államjogász Theodor Maunz mellett volt tudományos asszisztens az egyetemen. 1964-ben habilitált, és egy évig tanított az egyetemen. 1965-től önálló tanszéket vezetett a Berlini Szabadegyetemen, 1969-től pedig államjogot és politikatudományt tanított Speyerben a Közigazgatástudományi Főiskolán.

1970-ben csatlakozott a CDU-hoz. 1973-ban a Helmut Kohl vezette Rajna-vidék-Pfalz-i tartományi kormányban államtitkári posztot kapott, bekerült a Bundesratba és a német evangélikus egyház szinódusának is tagja lett. 1979-től a CDU párvezetőségének tagja. 1978/80-ban Baden-Württemberg tartományi kormányában kultusz- és sportminiszter, 1983 decemberéig belügyminiszter. 1984-től a Szövetségi Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1987-től elnöke. Bírói munkájával párhuzamosan tanított a Tübingeni Egyetemen is.

1994-ben Németország elnökévé választották. Egyértelműen elutasította az egykor Németországhoz tartozott keleti területek iránti igényeket. 1996-ban létrehozta a nácizmus áldozatainak emléknapját, amelyet minden évben január 27-én tartanak Németországban.

• Grundrechtsbeschränkung nach dem Grundgesetz und Europäische Menschenrechtskonvention Dissertation, (1958)
• Die Wesensmerkmale der Staatsorganisation in rechtlicher und entwicklungsgeschichtlicher Sicht Habilitation, (1964)
• Kommentar zum Grundgesetz „Maunz-Dürig-Herzog“ (1964)
• Evangelisches Staatslexikon (közös kiadásban) (1966)
• Allgemeine Staatslehre (1971)
• Staaten der Frühzeit. Ursprünge und Herrschaftsformen (1988)
• Staat und Recht im Wandel (1994)
• Vision Europa. Antworten auf globale Herausforderungen (1996)
• Kann man aus der Geschichte lernen? (1997)
• Strukturmängel der Verfassung? Erfahrungen mit dem Grundgesetz (2000)
• Wider den Kampf der Kulturen: eine Friedensstrategie für das 21. Jahrhundert (2000)
• Jahre der Politik: die Erinnerungen, (2007)
• Europa neu erfinden, vom Überstaat zur Bürgerdemokratie (2014)

• Ősi államok hatalomgyakorlás eredete és formái; ford., mutatók Patay-Horváth András; Corvina, Bp., 1999 (Egyetemi könyvtár) ISBN 963-13-4755-9

• Roman Herzog (1994–1999) (német nyelven). bundespraesident.de. (Hozzáférés: 2016. október 26.)
• Irmgard Zündorf: Biografie Roman Herzog (német nyelven). Lebendiges Museum Online. (Hozzáférés: 2016. december 28.)