FAIR and interactive data graphics from a scientific knowledge graph

Orjoli terület (Орловская область)
Orjoli terület címere
Orjoli terület címere
Orjoli terület zászlaja
Orjoli terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetKözponti
SzékhelyOrjol
Járás24
Városi körzet13
Alapítás1937. szeptember 27.
KormányzóAndrej Jevgenyjevics Klicskov
Rendszám57
Népesség
Teljes népesség692 486 fő (2024)
Népsűrűség34,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület24 700 km²
IdőzónaMSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Orjoli terület (Oroszország)
Orjoli terület
Orjoli terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 52° 51′, k. h. 36° 26′52.850000°N 36.433333°EKoordináták: é. sz. 52° 51′, k. h. 36° 26′52.850000°N 36.433333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Orjoli terület témájú médiaállományokat.

Az Orjoli terület (oroszul Орловская область [Orlovszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység. Az európai országrész délnyugati részén fekszik. Közigazgatási központja Orjol, lakossága 842 400 fő (2005), a népsűrűség 34,1 fő/km².

Természetföldrajz

Északon a Tulai- és a Kalugai-, keleten a Lipecki-, délen a Kurszki-, nyugaton a Brjanszki terület határolja. Területe 24 700 km².

Domborzat, vízrajz

Kiterjedése észak-déli irányban 150 km, nyugat-keleti irányban 200 km. Árkok és kisebb folyóvölgyek által erősen tagolt, dombos, hullámos síkság. Legmagasabb pontja 282 m (Novogyerevenszki járás). A Közép-orosz-hátság központi részeit magában foglaló terület három nagy folyó: a Volga, a Dnyeper és a Don vízgyűjtőjéhez is tartozik, dombvonulatainak lejtőin számos vízfolyás forrása található.

A déli határnál ered és észak felé folyik a Volga mellékfolyója, az Oka. 190 km-es itteni szakaszának legbővizűbb mellékfolyója a Zusa, és vízgyűjtőjéhez tartozik az északkeleti határon eredő Vityebety is. A délnyugati lejtőkön indul útjára a Gyeszna két kisebb bal oldali mellékfolyója, a Navlja és a Nyerussza. A központi vidéken ered a Szoszna, mely a keleti, délkeleti tájak vízfolyásait, köztük a Tyim és a Kseny vizeit gyűjti össze és szállítja a Don medrébe. A folyók sekélyvizűek, egyik sem hajózható.

Nagyobb természetes állóvizek nincsenek, a mesterséges tavak közül említést érdemel a Nyerucs folyón (a Zusa mellékfolyója), valamint az Orjol mellett létesített víztározó.

Ásványkincsek

A híres kurszki mágneses mező egy kisebb része az Orjoli területre is átnyúlik. A Dmitrovszki járásban található vasérctelep 180–260 mélységben, 2,5–19 m vastagságú rétegben fekszik, vastartalma 58%. A 42% vastartalmú barnavasérc (limonit) telepei ennél lejjebb, 8–40 m mélységben fekszenek (Verhovjei járás), rétegvastagságuk 0,5 m és 7 m között váltakozik. Mészkő és dolomit gyakorlatilag mindenütt található, fehér írókréta és fehér agyag (kaolinit) a Dolzsanszki járásban fordul elő nagyobb mennyiségben. Számottevő készletek állnak rendelkezésre barnaszénből (Bolhovi járás), tőzegből (Hotinyeci és Sablikinói járás) és foszforitokból is.

Éghajlat

Az éghajlat mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet –8-10 °C, a júliusé 18-19 °C. A csapadék évi mennyisége 490–590 mm között mozog. A legtöbb csapadék a nyári hónapokban esik, közel kétszer annyi, mint télen. Esős években azonban akár 800 mm csapadék is hullhat, míg a szárazabb évek csapadékminimuma 350 mm körül alakul. A hótakaró átlag 133 napig marad meg, a vegetációs időszak 190-200 napig tart.

Növény- és állatvilág

A terület az erdős sztyepp-övezetbe tartozik, az egykori erdők és sztyeppés rétek helyén azonban már régóta mezőgazdasági tevékenység folyik. Az összterületnek ma csak 7,4%-át borítja erdő, nagyobb összefüggő erdőségek pedig szinte kizárólag északnyugaton találhatók. Uralkodó fafajták a tölgy, a nyír, a luc- és az erdeifenyő; valamivel ritkább a juhar, az égerfa, a hárs és a vörösfenyő.

Az erdők nagyobb emlősállatai közül viszonylag gyakori a vaddisznó, az őz, a jávorszarvas, valamint az 1972-ben betelepített gímszarvas. A védett erdőkben 147 itt fészkelő madárfajt számoltak össze, van köztük füles- és macskabagoly, siketfajd, császármadár, csilpcsalpfüzike, darázsölyv, héja is.

Természetvédelem

Az Orjoli Erdővidék Nemzeti Park (Orlovszkoje poleszje) 1994-ben létesült a Kalugai és a Brjanszki területtel határos Hotinyeci és Znamenkai járásokhoz tartozó északnyugati vidéken. A vegyes erdő- és az erdős sztyepp-övezet határán fekszik, egy kisebb részét azonban a szomszédos Brjanszki területről benyúló déli tajga foglalja el. A 84 205 hektár összterületű nemzeti parknak azonban csak egy töredéke a valóban védett terület (zapovednyik), ahol a gazdasági tevékenység tilos. Ezek a részek, például a Vityebety folyó felső szakasza mentén fekvő tőzegmohás (szfagnum-) mocsarak és a déli tajga jellegzetes vidéke számos állat- és növényfajnak nyújtanak utolsó menedéket. A betelepített európai bölény (kb. 50 egyed) számára külön rezervátumot alakítottak ki.

Az Orjoli erdővidéken korántsem az erdő az uralkodó. A park összterületének kb. 65%-át mezőgazdasági művelés alá vont földek alkotják, – köztük 81 helység farmer-, illetve háztáji gazdaságai is, – ahol kizárólag a biogazdálkodás engedélyezett, műtrágya és egyéb természetidegen vegyszerek használata tilos. A nemzeti park további részei a természeti nevelés és a turisztika céljait szolgálják. Fontos feladat a kulturális értékek őrzése, így a környéken élt és dolgozott Ivan Turgenyev emlékének ápolása is.

Történelem

A 9. századtól a vidéket a szláv vjaticsok lakták. Előbb a Csernyigovi fejedelemség, később a litván állam része volt, a 15. századtól a moszkvai államhoz tartozott. Orjolt 1556-ban alapították, vára a déli határok védelmi vonalának része volt. A környék más települései azonban jóval idősebbek: Mcenszk, Novoszil, Kromi nevét már a 12. századi évkönyvek is megemlítik, Bolhov városka a 13. század óta ismert és a 16. században szintén a védelmi rendszerhez tartozott. A 17. század elején az ún. zűrzavaros idők háborúskodásaitól ez a vidék is sokat szenvedett, de a határok délre tolódásával katonai jelentősége megszűnt. Az Oka partján fekvő Orjol városa fokozatosan a gabonakereskedelem egyik jelentős központja, Moszkva „éléskamrája” lett.

A 18. század elején megalakították az Orjoli provinciát, majd helyette 1778-ban a mainál jóval nagyobb Orjoli kormányzóságot, mely kereken 150 évig állt fenn. 1928-ban a vidék a Központi csernozjom terület, majd a Kurszki terület része lett, végül annak néhány járását leválasztva hozták létre az Orjoli területet mint új közigazgatási egységet 1937. szeptember 27-én. 1944-ben egyes nyugati részeit az újonnan alakított Brjanszki területhez csatolták, tíz évvel később ugyanígy csatolták el keleti körzeteit, hogy létrehozzák a szomszédos Lipecki területet.

A második világháború idején 22 hónapon át a térség gyakorlatilag frontvonal volt. Orjol városát 1943. augusztus 5-én szabadították fel a megszállás alól.

Népesség

A terület lakossága 842 400 fő (2005), ebből a városban lakók aránya összesen 64%. A népsűrűség 34,1 fő/km².

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (820,0), ukránok (11,2), örmények (3,2); beloruszok (2,4), azeriek (2,1), csecsenek (1,6); tatárok (1,4). (A többi nemzetiség 1000 fő alatt.)

A legnépesebb települések

A lélekszám 2005. január 1-jén (ezer fő):

Közigazgatás

Az Orjoli terület élén a kormányzó áll.

  • Jegor Szemjonovics Sztrojev: 1993. május – 2009. február 16.
1985 és 1989 között a területi pártbizottság első titkára, majd három évig a párt KB titkára volt. 1993 óta a terület kormányzója. 2001-ben általános titkos választásokon választották meg. 2005-ben Vlagyimir Putyin elnök ajánlása alapján a képviselők nyílt szavazásán egyhangúlag döntöttek megbizatásának meghosszabbításáról további öt évre.
  • Alekszandr Petrovics Kozlov: 2009. február – 2014 február.
  • Vagyim Vlagyimirovics Potomszkij: 2014. szeptember 23. (előtte mb.) – 2017. október 5. Ekkor idő előtti felmentését kérte.
  • Andrej Jevgenyjevics Klicskov: 2017. október 5. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Megbízatása a következő kormányzói választásig szólt.[1] Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én.[2]

2006 óta az Orjoli területen 267 helyi önkormányzat működik. Közülük 3 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 24 járás (rajon), továbbá 17 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 223 falusi község (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:

Városi körzetek

Orjol
  • Orjol város önkormányzata
  • Livni város önkormányzata
  • Mcenszk város önkormányzata

Járások

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Bolhovi járás Болховский район Bolhov
18 041
Dmitrovszki járás Дмитровский район Dmitrovszk
12 196
Dolgojei járás Должанский район Dolgoje
11 984
Glazunovkai járás Глазуновский район Glazunovka
13 162
Hotinyeci járás Хотынецкий район Hotinyec
10 183
Kolpnai járás Колпнянский район Kolpna
15 453
Korszakovói járás Корсаковский район Korszakovo
4 798
Krasznaja Zarja-i járás Краснозоренский район Krasznaja Zarja
6 504
Kromi járás Кромской район Kromi
21 346
Livni járás Ливенский район Livni
32 791
Maloarhangelszki járás Малоархангельский район Maloarhangelszk
11 520
Mcenszki járás Мценский район Mcenszk
19 233
Novaja Gyerevnya-i járás Новодеревеньковский район Homutovo
10 704
Novoszili járás Новосильский район Novoszil
8 561
Orjoli járás Орловский район Znamenka
67 384
Pokrovszkojei járás Покровский район Pokrovszkoje
14 782
Sablikinói járás Шаблыкинский район Sablikino
8 045
Szoszkovói járás Сосковский район Szoszkovo
5 982
Szverdlov járás Свердловский район Zmijovka
16 311
Trosznai járás Троснянский район Troszna
10 302
Urickij járás Урицкий район Nariskino
18 666
Verhovjei járás Верховский район Verhovje
17 283
Zalegoscsi járás Залегощенский район Zalegoscs
15 376
Znamenszkojei járás (Orjoli terület) Знаменский район Znamenszkoje
5 016

Gazdaság

Gazdasági szempontból az Orjoli terület az Oroszországi Föderáció Központi Gazdasági Körzetéhez tartozik. Legnagyobb részén évszázadokon át földművelést folytattak.

Mezőgazdaság

A térség fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, melyben kiemelkedő szerepe van a növénytermesztésnek. Az összterület több mint 80%-án folyik mezőgazdasági termelés, ebből a művelés alá vont földek közel 80%-a szántó. A legtermékenyebb talajok, – tipikus, illetve kilúgozott csernozjomok, – a délkeleti, keleti vidékeken találhatók. Évszázados hagyományai vannak a gabona-, ezen belül elsősorban a kenyérgabona termesztésének. A terméseredmények növelésével egyre nagyobb mennyiséget tudnak a szélesebb (belföldi) piacokon értékesíteni.

Újabban növekedtek a cukorrépa vetésterületei, de a termés a helyi cukorgyárak kapacitását még így sem tudja teljes mértékben lekötni. A zöldség- és gyümölcstermés java részét, burgonyából pedig a teljes mennyiséget ma már magángazdaságokban állítják elő, és növekszik a magánszektor részaránya a hús- és tejtermelésben is.

Ipar

A területen nincsenek olyan nehézipari órásvállalatok, országos jelentőségű kombinátok, amilyenek a központi régiók többségét jellemzik. Bár igen jelentős vasérclelőhelyekkel rendelkezik, azokon sem folytatnak nagyarányú kitermelést.

Kohászatának legfontosabb üzemei Orjolban az acélhengermű és a minőségi alumínium-ötvözeteket előállító fémmű („Orlovszkije metalli”). A város gépgyárai traktorokat, talajmegmunkáló gépeket, cukorrépa-betakarító kombájnokat állítanak elő, zömmel a helyi mezőgazdaság számára. Az iparon belül jelentékeny részarányt képviselnek a kevésbé nyersanyagigényes elektrotechnikai- és műszeripar vállalatai (pl. „Vektor”, „Proton”, „Naucspribor”). További fontos iparágak: vegyipar, építőanyagipar (kerámia burkolólapok gyártása), bútorgyártás, könnyű- és élelmiszeripar. Orjolon kívül fontosabb ipari központok:

  • Livni: gépipar – szivattyúk gyártása, többek között az olaj- és gázipar számára („Livgidromas”); vegyipar – élelmiszeripari műanyagáruk gyára („Livniplasztik”).
  • Mcenszk: kohászat – színesfémötvözetek előállítása („Vtorcvetmet”)
  • Bolhov: bútorgyártás

Jegyzetek

  1. Kremlin.ru (2017-10-05. Hozzáférés: 2018-07-31)
  2. Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)

Külső hivatkozások