FAIR and interactive data graphics from a scientific knowledge graph

Gőznyomás
49	kadmium ← indium → ón
Általános
Név, vegyjel, rendszám	indium, In, 49
Latin megnevezés	indium
Elemi sorozat	másodfajú fémek
Csoport, periódus, mező	13, 5, p
Megjelenés	ezüstszürke fénylő;
Atomtömeg	114,818(1) g/mol
Elektronszerkezet	[Kr] 4d10 5s2 5p1
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 18, 3
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	7,31 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	7,02 g/cm³
Olvadáspont	429,75 K; (156,60 °C, 313,88 °F)
Forráspont	2345 K; (2072 °C, 3762 °F)
Olvadáshő	3,281 kJ/mol
Párolgáshő	231,8 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 26,74 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	tetragonális
Oxidációs szám	3; (amfoter oxid)
Elektronegativitás	1,78 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 558,3 kJ/mol
	2.: 1820,7 kJ/mol
	3.: 2704 kJ/mol
Atomsugár	155 pm
Atomsugár (számított)	156 pm
Kovalens sugár	144 pm
Van der Waals-sugár	193 pm
Egyebek
Mágnesség	diamágneses
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 83,7 nΩ·m
Hővezetési tényező	(300 K) 81,8 W/(m·K)
Hőtágulási együttható	(25 °C) 32,1 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 1215 m/s
Young-modulus	11 GPa
Mohs-keménység	1,2
Brinell-keménység	8,83 HB
CAS-szám	7440-74-6
Fontosabb izotópok
Hivatkozások

Az indium egy kémiai elem, amelynek rendszáma 49 és a vegyjele In. A p mező fémeinek egyike. Szürke színű fém. Lágy, késsel vágható, hajlításakor hallható az ún. ónzörej. Vegyületeiben általában +3 oxidációs számú.

1863-ban fedezte fel Ferdinand Reich (en) és Hieronymous Theodor Richter (en) színképelemzéssel. Kék lángfestése alapján az indigóról nevezték el.^[3]

Kémiai tulajdonságai

Magas hőmérsékleten reakcióba lép oxigénnel, illetve vízgőzzel. Feloldódik nemoxidáló savakban és lúgoldatokban is.

Előfordulása

Az indium nagyon ritka elem. Csak nagyon kevés indiumtartalmú ásvány létezik. Megtalálható egyes cinkércekben (szfalerit).

Előállítása

A cinkércek kohászati maradékaiból nyerik ki.

Felhasználása

Főként a korrózió ellen védő fémbevonatok, illetve korrózióálló, nagy keménységű ötvözetek készítésére alkalmazzák. Az ólommal, cinkkel, illetve kadmiummal alkotott ötvözeteit alacsony olvadáspontjuk miatt forrasztásra használják. Optikai tükrök készítésére is alkalmas, mert viszonylag egyenletesen veri vissza a különböző hullámhosszú sugarakat. Fontos szerepet játszik a félvezetőtechnikában. Germániummal ötvözve annak félvezető tulajdonságait javítja. A modern LCD-monitor és televízió képernyők továbbá az érintőképernyők készítésének egyik kulcsfontosságú anyaga.

Galéria

Indium tömbök
Indium tömb és az egy centes
Körülbelül 3 milliméteres indium huzal

Jegyzetek

↑ Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number. Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry, 2013. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
↑ Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds Archiválva 2012. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Handbook of Chemistry and Physics 81st edition, CRC press.
↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 66. o. ISBN 963 8334 96 7

Források

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Nyilasi János: Szervetlen kémia
Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

További információk

a magyar Wikipédia indiumot tartalmazó vegyületeinek listája külső keresővel

[1] Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number. Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry, 2013. (Hozzáférés: 2013. október 13.)

[2] Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds Archiválva 2012. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Handbook of Chemistry and Physics 81st edition, CRC press.

[3] Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 66. o. ISBN 963 8334 96 7

[1]

[2]

[3]