Building infrastructure for African human genomic data management

Lesothói Királyság
Muso oa Lesotho Kingdom of Lesotho
Lesotho zászlaja Lesotho címere
Nemzeti mottó: Khotso – Pula – Nala (Béke – Eső – Virágzás) Nemzeti himnusz: Lesōthō fatše la bo ntat'a rōna
Fővárosa	Maseru
d. sz. 29° 18′, k. h. 27° 28′-29.3, 27.46666666666729.300000°S 27.466667°EKoordináták: d. sz. 29° 18′, k. h. 27° 28′-29.3, 27.46666666666729.300000°S 27.466667°E
Államforma	monarchia
Vezetők
Király	III. Letsie
Miniszterelnök	Sam Matekane
Hivatalos nyelv	szotó, angol,
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
Államalapítás	1824
kikiáltása	1966. október 4.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközösség Afrikai Unió Kereskedelmi Világszervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank UNAMID ACP-országok Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Southern African Development Community Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Southern African Customs Union Vám Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	2 007 201 fő (2016)[1]
Rangsorban	145
Becsült	2 098 000 fő (2014. július)
Rangsorban	145
Népsűrűség	61,3 fő/km²
GDP	2005
Összes	5 113 millió  USD (152)
Egy főre jutó	2 746 USD
Földrajzi adatok
Terület	30 355 km²
Rangsorban	137
Időzóna	SAST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Loti (LSL)
Nemzetközi gépkocsijel	LS
Hívószám	266
Segélyhívó telefonszám	112 114 115
Internet TLD	.ls
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	BS 546
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesothói Királyság témájú médiaállományokat.
Dél-afrikai Köztársaság Dél-afrikai Köztársaság MASERU Leribe Teyateyaneng Mokhotlong Thaba-Tseka Mafeteng Qacha's Nek Mohales Hoek Quthing

Lesotho, hivatalos nevén a Lesothói Királyság (szotó nyelven: 'Muso oa Lesotho) Dél-Afrikában, a Dél-afrikai Köztársaság területébe ágyazva található enklávé. Egyike annak a három államnak a világon (San Marino és a Vatikán mellett), amelynek teljes területe egy másik ország határain belül fekszik.

Területe nagyjából Magyarországénak harmada, népessége 2 millió fő. Fővárosa és egyben legnépesebb városa a kb. 350 ezer fős Maseru (2020). Az ország 1822 és 1966 között brit koronagyarmat volt Basutoföld néven. Függetlenségét 1966-ban nyerte el.

Jelentős társadalmi-gazdasági kihívásokkal néz szembe: lakosságának csaknem fele a szegénységi küszöb alatt él, és a népességbez viszonyítva a HIV/AIDS betegek száma a második legmagasabb a világon.^[2] A politikai instabilitás és a korrupció is kihívást jelent.^[3] A szokásgyakorlat és a jog korlátozza a nők jogait olyan területeken, mint a tulajdonlás, az öröklés, a házasság és a válás.^[3]

Tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az El nem kötelezett Mozgalomnak, a Nemzetközösségnek, az Afrikai Uniónak és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek.

Lesotho neve az ott élő lakosság, a szotók nevéből ered, akik önmagukat basothónak nevezik, durva fordításban annyit tesz: „A sesotó nyelven beszélő emberek földje”.

Lesotho a világ 141. országa terület és a világ 144. országa népesség alapján. Népsűrűsége szerint a 138. helyet foglalja el a világ országai között. Területe Magyarország területének mintegy egyharmada, míg népessége közel az egyötöde.

Lesotho szinte teljes területe egy fennsíkon fekszik, 80%-a 1800 m felett van. Keleten a 2000–3000 m magasságú Sárkány-hegység határolja, míg nyugat felé kb. 1400 m-re csökken a magasság, ami Lesothót a világ legmagasabban fekvő országává teszi. A legmagasabb hegy a Thabana Ntlenyana, amely 3482 m magas. Emiatt hűvösebb az éghajlat, mint az Egyenlítőtől való távolságból következne.

Az 1980-as évek közepén Lesothóban indították be Afrika legnagyobb beruházását, a Lesotho Highland Water Project-et, amelynek keretén belül a teljesen kopár Maluti-hegységben, a Sárkány-hegység határán a nagy völgységeket gátakkal elzárják, a vizet pedig alagutakon keresztül visszavezetik északra Transvaalba, a Vaal folyóba. Nyáron ezzel a vízzel öntöznek; a Dél-afrikai Köztársaság fizet érte, s a víz közben energiát is termel a basothóknak.

Az országnak 909 km hosszú határa van. Az ország enklávé, vagyis a Dél-Afrikai Köztársaság teljesen körbeveszi az országot és egyúttal a világ legdélibb elhelyezkedésű, tengerparttal nem rendelkező országa.

Koordinátái: déli szélesség 28,5-30,5°; keleti hosszúság 27,0-29,5°.

A nagy magasság a hasonló földrajzi szélességen elhelyezkedő vidékekhez képest alacsony hőmérsékletet okoz. A napi és az évszakok közötti hőingadozás nagy (-15 °C – +35 °C). Az átlagos évi középhőmérséklet a fővárosban 15 °C. Nyaranta a fővárosban, Maseruban és környékén a hőmérséklet napi csúcsai gyakran elérik a 30 °C-ot is. A hegyekben, a magasabb területeken gyakran fagy. Telente az alacsonyabb vidékeken a -7 °C gyakran előfordul, míg a magasabb területeken a -18 °C is előfordul. Havazások gyakran előfordulnak májustól szeptemberig a felföldi területeken, míg a legmagasabb hegyvidéki területeken egész évben lehet havazásra számítani. A legtöbb csapadék a nyári zivatarok során esik, 650 mm és 2000 mm közötti mennyiségben, tájanként változóan. A nyár novembertől márciusig tart.

Egyetlen nemzeti parkja van, a Sehlabathebe Nemzeti Park.^[4] Elhagyott, nehezen járható, aránylag érintetlen hegyvidék.

A „Dél-Afrika Svájcaként” emlegetett ország területét a 19. század elejéig főleg busmanok lakták. A zulu uralkodó hadjáratai után, 1818-tól a lakosság egy kis csoportja és a kis bantu törzsek I. Moshoeshoe vezetésével a bászutó néppé egyesültek, akik 1824-ben foglalták el az alacsonyabban fekvő síkságot, majd fokozatosan kiterjesztették uralmukat a hegyvidékre is. A bászutók elkeseredett harcot vívtak az előrenyomuló búrok ellen, majd Moshoeshoe abban a reményben, hogy segítséget kap Nagy-Britanniától ellenük, brit védnökséget kért. 1868-ban az ország Basutoföld néven^[5] brit protektorátus lett. A brit kormány 1958-ban adott alkotmányt az országnak, az első parlamenti választásokat 1960-ban tartották. 1965-ben belső önkormányzatot és új alkotmányt kapott, majd 1966. október 4-én Lesotho Királyság néven a brit Nemzetközösség független alkotmányos monarchiájává vált. A neve az ott élő lakosságra utal („szotók országa”). Az országban 1968 januárjában vértelen puccsot hajtottak végre, 1990-ben a Katonai Tanács a királyt megfosztotta hatalmától, és a fiát ültette a trónra. 1998-ban a vitatott választási eredmények közzététele után belső zavargások törtek ki, a hadsereg is fellázadt. Ekkor a dél-afrikai és botswanai csapatok – az SADC (South African Development Community) szerződésre hivatkozva – bevonultak, és stabilizálták a helyzetet. Később az alkotmányt megreformálták. 2014-ben a koalíciós kormány vezetői megállapodtak abban, hogy előre hozzák az eredetileg 2017-ben esedékes választásokat annak érdekében, hogy mielőbb véget vessenek a politikai krízisnek az apró dél-afrikai országban. Pontos dátum még nincsen, de a kormány jelezte, hogy az egyeztetések már folynak az előre hozott választás menetrendjéről és pontos részleteiről. Közben a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség tagállamainak vezetői felszólították a lesothói vezetést, hogy mielőbb hívják össze a júniusban feloszlatott parlamentet és állítsák helyre az alkotmányos rendet az országban. Az amúgy is zavart helyzetet ismét válságba fordította, hogy a 2017 óta hatalmon levő Thomas Thabanét felesége meggyilkolásával vádolták meg, aki emiatt lemondani kényszerült.^[6]

Az ország alkotmányát 1993. április 2-án fogadták el. Lesotho alkotmányos örökletes monarchia. Parlamentje kétkamarás. A választójog korhatára 18 év.

Az alkotmány tiszteletben tartja az emberi jogokat, a sajtó-, a vallás-, gyülekezésszabadságot.

Az alkotmány elfogadása óta Lesothoban 3 választás volt. 1993-ban a Basotho Congress Party (BCP) nyerte a választásokat. 1998. május 23-án a Lesotho Congress for Democracy (LCD). 2002. május 26-án ismét a Basotho Congress Party (BCP).

Név	Hivatali ideje
II. Moshoeshoe	1965. április 10. – 1970. február 10.
Leabua Jonathan (államfő)	1970. február 10. – 1970. június 5.
Mamohato királynő (Régens)	1970. június 5. – 1970. december 5.
II. Moshoeshoe	1970. december 5. – 1990. november 12.
Mamohato királynő (Régens)	1990. március 10. – 1990. november 12.
III. Letsie	1990. november 12. – 1995. január 25.
II. Moshoeshoe	1995. január 25. – 1996. január 15.
Mamohato királynő (Régens)	1996. január 15. – 1996. február 7.
III. Letsie	1996. február 7. óta

Név	Hivatali ideje	Párt
Sekhonyana Nehemia Maseribane	1965. május 6. – 1965. július 7.	Basotho National Party (BNP)
Leabua Jonathan	1965. július 7. – 1986. január 20.	Basotho National Party (BNP)
Justin Metsing Lekhanya	1986. január 24. – 1991. május 2.	A hadsereg vezetője
Elias Phisoana Ramaema	1991. május 2. – 1993. április 2.	A hadsereg vezetője
Ntsu Mokhehle	1993. április 2. – 1994. augusztus 17.	Basotho Congress Party (BCP)
Hae Phoofolo	1994. augusztus 17. – 1994. szeptember 14.	független
Ntsu Mokhehle	1994. szeptember 14. – 1998. május 29.	BCP, Lesotho Congress for Democracy (LCD)
Bethuel Pakalitha Mosisili	1998. május 29. – 2012. június 8.	Lesotho Congress for Democracy (LCD)
Tom Thabane	2012. június 8. – 2015. március 17.	All Basotho Convention (ABC)
Bethuel Pakalitha Mosisili	2015. március 17. – 2017. június 17.	Lesotho Congress for Democracy (LCD)
Tom Thabane	2017. június 17. – 2020. május 20.	All Basotho Convention (ABC)
Moeketsi Majoro	2020. május 20. – 2022. október 28.	All Basotho Convention (ABC)
Sam Matekane	2022. október 28. óta	Revolution for Prosperity (RFP)

Lesothót 10 körzet alkotja:

1. Berea
2. Butha-Buthe
3. Leribe
4. Mafeteng
5. Maseru
6. Mohales Hoek
7. Mokhotlong
8. Qacha's Nek
9. Quthing
10. Thaba-Tseka

Lesotho a Dél-afrikai Köztársasággal körülvett ország, amellyel emiatt szoros gazdasági kapcsolatok fűzik össze. Gazdasága főleg a mezőgazdaságra épül, főleg az állattartás, a növénytermesztés jellemző, valamint a bányászat és a gyáripar képviselteti még magát. Jelentős mértékben függ az ország gazdasága a külföldön dolgozók hazautalt pénzösszegeitől, illetve a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség által biztosított gazdaságfejlesztési pénzektől.^[7][8] A háztartások túlnyomó többsége a háztáji mezőgazdaságon alapszik. A dolgozókat elsődlegesen a főleg női alkalmazottakat foglalkoztató ruhagyártás, a 6-9 hónap időtartamokat ledolgozó férfi külföldi munkások, a bányászat, valamint az állami szektor foglalkoztatja. Az ország nyugati részének alacsonyabban fekvő vidékein alapul az ország mezőgazdasági termelésének jelentős hányada. A népesség több, mint felének bevételeit a feketegazdaság biztosítja, mely mezőgazdasági termények betakarítását, illetve az állattenyésztést jelenti, jellemzően be nem jelentett módon. A lakosság kétharmadának jövedelmét a mezőgazdaság biztosítja. A vásárlóerő-paritáson mért kevesebb, mint 1,25 dollár/nap jövedelmet az 1995-ben mért 48 %-ról 2003-ra 44 %-ra sikerült csökkenteni. Emberi fejlettségi index alapján az ország az alacsony fejlettségű országok közé tartozik és mindössze a 160. helyen áll a vizsgált 180 ország közül. A születéskor várható élettartam mindössze 48,2 év.^[9] A felnőttek körében az olvasni tudók aránya 82 %. Az öt évesnél fiatalabb korosztály körében az alacsony testsúllyal rendelkezők aránya 20 %.^[10]

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya által megszavazott African Growth and Opportunity Act lehetőségeit az egyik leginkább kihasználó ország. A ruházati termékek gyártói közül az Egyesült Államok legnagyobb exportőre a Szaharától délre eső országok közül.^[11] A Foot Locker, Gap, Gloria Vanderbilt, JCPenney, Levi Strauss, Saks, Sears, Timberland és a Wal-Mart is az országban gyártja ruházati termékeinek egy részét.^[12] 2004 közepén a nőket foglalkoztató ruhaipar létszáma átlépte az 50 000 főt, amely egyúttal meghaladta a kormányzati szektorban dolgozók létszámát is. 2008-ban az exportált termékek értéke 487 millió dollárt ért, amelyek döntő többsége az Egyesült Államokba került. A ruházati szektorban dolgozók létszáma 45 000 fővel csökkent 2011 közepére a nemzetközi gazdasági válság, valamint a ruházati iparon belül folyó piaci verseny hatására. 2011-ben a reuházati ágazat volt a legnagyobb foglalkoztató a versenyszférában.^[13] 2007-ben a textilipari dolgozók átlagbére 103 dollár/hónap volt és a hivatalos legalacsonyabb havi fizetés minimum 93 dollár volt az ágazatban. 2008-ban a bruttó nemzeti jövedelem egy főre eső értéke 83 dollár volt havonta. A ruházati ágazat hívta életre a HIV/AIDS elleni küzdelem jegyében az Apparel Lesotho Alliance to Fight AIDS programot. Ez egy ágazati megelőzési program, amely a megelőzésre és a kezelésre fordít pénzt.^[14]

Az ország két legfontosabb erőforrása a gyémántbányászat, valamint a vízenergia.

A hegyi legelőkön a félnomád pásztorkodás a jellemző.

Az ország nagyszámú juh-, kecske- és szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.

A szántóföldeken, amelyek mindössze az ország 10-ed részét foglalják el, naturálgazdálkodást folytatnak. Csak élelmiszernövényeket – búzát, cirokkölest, kukoricát, hüvelyeseket és gumósokat – termesztenek.

Egyetlen jelentős ásványkincse a gyémánt. A Letseng bányából származó gyémántoknak a legmagasabb a világon a karátonkénti átlagára, körülbelül 1500 dollár, ami az iparág 81 dolláros karátonkénti átlagának majdnem hússzorosa.A bánya 30%-ban a lesothói kormány, 70%-ban a Gem Diamonds vállalat tulajdona.

Az ipar rendkívül kezdetleges. Mindössze néhány bőr-, élelmiszer- és textilipari üzem működik.

Bővebben: Lesotho városai

A lakosság 99,7%-át a déli bantukhoz tartozó szotók alkotják. Rajtuk kívül kb. 2000 európai és 1000 indiai él a királyságban.

Kb. 45%-a katolikus, 40%-a protestáns, 8%-a egyéb keresztény, 7%-a ősi vallású.

Nagyjából 23%-uk HIV fertőzött.

A népesség növekedése abbamaradt, az átlagéletkor 33 év. A munkanélküliek aránya nagyon magas: 40%.

Az ország hivatalos nyelve a szotó (szeszotó) és az angol. Egy kis csoport még xhosza és zulu nyelven is beszél. A lakosság többségét nyolcvankét százalékát az ország névadói a déli bantukhoz tartozó szotók teszik ki. Ezen kívül él még itt tizennégy százaléknyi szintén bantu, nguni, fennmaradó négy százalék szintén bantu. Forrás: Afrika Országai II. 2011.

Bővebben: Lesotho vasúti közlekedése

• Matekane kifutópálya

Bővebben: Lesotho világörökségi helyszínei

Az országban 2005-ben az analfabéták aránya 36% volt, ennek 72%-a férfi és 28%-a nő. 2000-ben megszűnt a tandíj, azóta ingyen tanulhatnak az alapiskolában (primary school). A női lakosság 89%-a, a férfi lakosság 83%-a jár alapiskolába. 18-27% között járnak magasabb iskolába (secondary school). Ez azért van, mert ez az iskolafajta már tandíjas.

Lesothoban egy egyetem található, a National University of Lesotho, amely Romában található Maserutól 35 km-re.

A lesothói konyhán az afrikai hagyományos étkezés ötvöződik az angol kulináris befolyással. Dél-Afrika, mely körbe veszi a kis országot, szintén hatással van az itteni étkezési szokásokra.

A nemzeti étel a likhobe nevű ragu, melynek összetevői a bab, bogyók és cirok, továbbá hús és zöldségek.^[15] Fontos alapanyag még a kukorica, abból készül két további jellemző fogás a papa^[16] és a motoho nevű kása^[17] (ez utóbbihoz még cirok is kerül).

Népszerű fogások továbbá a mártások, amelyek más afrikai országokkal ellentétben nem annyira fűszeresek. Gyakori köretek a cékla és a sárgarépa.^[18] A desszertek többnyire angol eredetűek.^[19]

Az angolok terjesztették el az országban a sörfőzést. A legnépszerűbb fajta a gyömbérsör.

Bővebben: Lesotho az olimpiai játékokon

1967-ben itt bányászták a világ egyik legnagyobb gyémántját, amely 601 karátos és "Lesothói Barna" névre keresztelték.

Az ország legnagyobb állami televíziója a Lesotho Television. Emellett található még egy állami rádió is. 1998 óta 5 magánrádió alakult. A média angol nyelvű és még dél-afrikai rádió és televízió is fogható.

Hívójel prefix	7P
ITU zóna	57
CQ zóna	38

Lásd még: Lesotho hívójelkörzetei

• január 1. – Újév napja
• március 11. – Moshoeshoe-nap (az államalapító király napja)
• március/április – nagypéntek és húsvét
• május 1. – a munka ünnepe
• május 25. – a hősök napja
• július 17. – III. Letsie születésnapja
• október 4. – a függetlenség napja
• december 25-26. – karácsony

• A Világ országai, Nyír – Karta Bt., 2004 ISBN 963 951664 3
• A Világ országai, Kossuth Könyvkiadó, 1990 ISBN 963-09-3483-3
• Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969
• Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
• http://www.afriport.hu/politika/129-politika-del-afrika/19691-lesothoban-elore-hozott-valasztasok-lesznek^{[halott link]}

• magyar konzulátus oldala
• hivatalos oldal
• országinformációk