Knowledge Base Wiki

Search for LIMS content across all our Wiki Knowledge Bases.

Type a search term to find related articles by LIMS subject matter experts gathered from the most trusted and dynamic collaboration tools in the laboratory informatics industry.

Jelićka
A műemléktemplom
A műemléktemplom
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség378 fő (2013)[1]
Népsűrűség27,6 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület13,70 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 49′ 32″, k. h. 16° 55′ 09″44.825600°N 16.919200°EKoordináták: é. sz. 44° 49′ 32″, k. h. 16° 55′ 09″44.825600°N 16.919200°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jelićka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jelićka (szerbül: Јелићка), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

A templombelső

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 33 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 24, közúton 35 km-re délkeletre, 170 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, a Gomjenica-folyótól két oldalt elterülő dombvidéken fekszik. Több településrészből áll.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3] 		Népesség
2013[3]
Szerb 686 374
Bosnyák 0 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 1 1
Egyéb 2 3
Összesen 690 378

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban erődített település állt a területén, mely a bronzkorban és a vaskorban volt lakott.[4]

A Timar-mező régi templomáról tanúskodik a szarajevói egyházi múzeumban őrzött, 1699-ből származó írásos emlék, melyben Timar Niko nevű papját említik. 1742-ben pedig megemlítik Lazo és Damjan timari papokat is. Később egy gomionicai szerzetes írt Timar falu Gavro Stojnić nevű papjáról, a 19. század során pedig számos feljegyzés említ jelićkai papokat. Mindez egy itteni élénk egyházi életről tanúskodik.[5]

A 19. század második felében Jelićinek hívott település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 116 háztartást, 709 ortodox, 1 görög katolikus és 1 muszlim lakost találtak.[6]

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 126 háztartása és 664 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

  • Jelićka faházas pravoszláv temploma, amelyet Szent Miklós ereklyéinek átadásának ünnepére szenteltek, a Gomjenica-patak mentén elterülő, Timar nevű hatalmas mező szélén épült. A néphagyomány szerint a templom három évig épült. Az építtető a prijedori Jovo Čanak volt. A templom építésének dátumát nyugat felől a bejárati ajtó fölé vésett 1841-es évszám bizonyítja.[8] A régi gerendavázas templom fatetejének tönkremenetele miatt 1978-ban új tető készült. A belső tér részletes felújítására 2010-ben került sor, amikor többek között új ikonosztázt készítettek, az ikonokat restaurálták, valamint a kórus számára kialakított kisebb galériát is felújították. A jelićkai faházas templomot 2005 májusában Bosznia-Hercegovina nemzeti műemlékévé nyilvánították.[9] A templom egyhajós, keleti oldalán a szentély, nyugati homlokzata előtt pedig harangtorony található.
  • A régi faházas templom mellett 1965 és 1991 között ugyanilyen titulusú új templomot építettek.
  • Purišića gradina - őskori erődítmény maradványai egy földnyelven találhatók. A keleti és nyugati oldalon meredek hegyoldal, az északi oldalon pedig sánc és védőtumulus, míg a déli oldalon egy kisebb védőtumulus védte. A szakemberek szerint a bronzkorban és a vaskorban volt használatban.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  3. ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  4. ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 24.)
  5. ↑ Petar Momirović: Dve drvene crkve u Bosanskoj Krajini (szerb nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 10.)
  6. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
  7. ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
  8. ↑ Petar Momirović: Dve drvene crkve u Bosanskoj Krajini (szerb nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 10.)
  9. ↑ Crkve brvnare Prijedor (szerb nyelven). Turistička organizacija Republike Srpske. (Hozzáférés: 2021. március 10.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Crkva brvnara u Jelićkoj című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

source: https://hu.wikipedia.org/wiki/Jeli%C4%87ka