FAIR and interactive data graphics from a scientific knowledge graph
Tartalomjegyzék
Harvard Egyetem | |
Alapítva | 1636. szeptember 8. |
Alapító | Massachusetts General Court |
Névadó | John Harvard |
Hely | Amerikai Egyesült Államok, Cambridge |
Mottó | Veritas (Igazság) |
Típus | magánegyetem |
Campus területe | 1,5 km² |
Oktatók száma | 2300 fő |
Tanulólétszám |
|
Tagság |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 42° 22′ 28″, ny. h. 71° 07′ 01″42.374444°N 71.116944°WKoordináták: é. sz. 42° 22′ 28″, ny. h. 71° 07′ 01″42.374444°N 71.116944°W | |
A Harvard Egyetem weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Harvard Egyetem témájú médiaállományokat. |
A Harvard Egyetem (angolul Harvard University) amerikai magánegyetem a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, tagja a magas színvonaláról híres Borostyán Ligának.
1636. szeptember 8-án alapították, így ez az USA legrégebb óta működő felsőoktatási intézménye. Eredetileg csak New College-nek hívták, később, 1639. március 13-án nevezték el Harvard College-nak John Harvard papról, aki az intézmény támogatója volt, és aki a Cambridge-i Egyetemen tanult. Kezdetben a professzorok többsége is Cambridge-ből érkezett: a várost, ahol az egyetemet alapították, éppen ezért nevezték el Cambridge-nek, tisztelegve alma materük felé. A félreértések elkerülése végett a Harvardon megjelenő publikációkra (könyvek, folyóiratok stb.) a kiadási helynél Cambridge neve mellé mindig kiírják, hogy MA, utalva arra, hogy a Massachusetts államban lévő Cambridge-ben adták ki, nem a brit ősében.
Az intézményt először 1780-ban nevezték egyetemnek a massachusettsi alkotmányban.
1974 óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott az egyetemen.
A Harvard 2011-ben a Times Higher Education világranglistájának első helyén végzett. A lista a Thomson Reuters adatai, illetve az Ipsos Media 131 országra kiterjedő felmérése és több mint 13 ezer akadémikus megkérdezésével összeállított statisztikája alapján készült el.[1]
Jelenleg ez a világ leggazdagabb egyeteme.
Magyar vonatkozások
- Békésy György dolgozott itt
- Neumann János tiszteletbeli doktora
- Jakó Géza 1957–1974 között az egyetem fül-orr-gégészeti klinikájának szakorvosa volt
- Jolesz A. Ferenc radiológia professzor
- Kornai János az egyetem Közgazdaságtan Tanszékének emeritus professzora
- Kallos Ábel az egyetem emeritus professzora
- Krajcsi Attila dolgozott itt
Tagság
Az egyetem az alábbi szervezeteknek a tagja:
- Ivy League
- ORCID
- Digitális Könyvtárak Szövetsége
- Kutatókönyvtárak Szövetsége
- IIIF Consortium
- Coalition of Open Access Policy Institutions
- Consortium of Social Science Associations
- arXiv
- Northeast University Semiconductor Network
- The Research Collections And Preservation Consortium
- Association of American Universities
- Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége
- Amerikai Oktatási Tanács
- Nemzeti Bölcsészettudományi Szövetség
- Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship
- Információhálózati Koalíció
- Kutatókönyvtárak Központja
- Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition
- Massachusetts Nonprofit Network
Leányszervezetek
Az egyetem alá az alábbi szervezetek tartoznak:
- Harvard Business School
- Harvard Art Museums
- Harvard Management Company
- Global Health and Health Policy, Harvard University
- Center for Arabic Study Abroad, Harvard University Center for Middle Eastern Studies
- Harvard Transdisciplinary Research in Energetics and Cancer Center, Harvard University
- FAS Center for Systems Biology, Harvard University
- Society of Fellows, Harvard University
- Davis Center for Russian and Eurasian Studies, Harvard University
- W. E. B. Du Bois Research Institute
- Fairbank Center for Chinese Studies
- Mahindra Humanities Center, Harvard University
- Edmond J. Safra Center for Ethics
- Weatherhead Center for International Affairs, Harvard University
- Sleep and Human Health Institute
- Harvard University Press
- Harvard–Smithsonian Center for Astrophysics
- Phillip T. and Susan M. Ragon Institute
- Harvard Medical School
- Center for Systems Biology
- Berenson Allen Center for Noninvasive Brain Stimulation
- Center for Vascular Biology Research
- Harvard Graduate School of Design
- Harvard Law School
- Harvard Division of Continuing Education
- Center for Hellenic Studies
- Harvard University Center for Italian Renaissance Studies
- Dumbarton Oaks
- Harvard Museum of Natural History
- John F. Kennedy School of Government
- Harvard Athletic Association
- Harvard University Faculty of Arts and Sciences
- Harvard Museums of Science and Culture
- Harvard Extension School
- Berenson Library
Ingatlanok és szervezetek
Az egyetem az alábbi ingatlanoknak és szervezeteknek a tulajdonosa:
- Dudley House
- Islamopedia Online
- Smith Campus Center
- Loeb House
- Morgan Hall
- Burden Hall
- Harvard Mark I
- Museum of Comparative Zoology
- Harvard Stadium
- Harvard Museum of the Ancient Near East
- Harvard University Center for Italian Renaissance Studies
- Harvard Art Museums
- Joseph J. O'Donnell Field
- Malkin Athletic Center
- Ohiri Field
- Jordan Field
Irodalom
- Abelmann, Walter H., ed. The Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology: The First 25 Years, 1970–1995 (2004). 346 pp.
- Beecher, Henry K. and Altschule, Mark D. Medicine at Harvard: The First 300 Years (1977). 569 pp.
- Bentinck-Smith, William, ed. The Harvard Book: Selections from Three Centuries (2d ed.1982). 499 pp.
- Bethell, John T.; Hunt, Richard M.; and Shenton, Robert. Harvard A to Z (2004). 396 pp. excerpt and text search
- Bethell, John T. Harvard Observed: An Illustrated History of the University in the Twentieth Century, Harvard University Press, 1998, ISBN 0-674-37733-8
- Bunting, Bainbridge. Harvard: An Architectural History (1985). 350 pp.
- Carpenter, Kenneth E. The First 350 Years of the Harvard University Library: Description of an Exhibition (1986). 216 pp.
- Cuno, James et al. Harvard's Art Museums: 100 Years of Collecting (1996). 364 pp.
- Elliott, Clark A. and Rossiter, Margaret W., eds. Science at Harvard University: Historical Perspectives (1992). 380 pp.
- Hall, Max. Harvard University Press: A History (1986). 257 pp.
- Hay, Ida. Science in the Pleasure Ground: A History of the Arnold Arboretum (1995). 349 pp.
- Hoerr, John, We Can't Eat Prestige: The Women Who Organized Harvard; Temple University Press, 1997, ISBN 1-56639-535-6
- Howells, Dorothy Elia. A Century to Celebrate: Radcliffe College, 1879–1979 (1978). 152 pp.
- Keller, Morton, and Phyllis Keller. Making Harvard Modern: The Rise of America's University (2001), major history covers 1933 to 2002 online edition
- Lewis, Harry R. Excellence Without a Soul: How a Great University Forgot Education (2006) ISBN 1-58648-393-5
- Morison, Samuel Eliot. Three Centuries of Harvard, 1636–1936 (1986) 512pp; excerpt and text search
- Powell, Arthur G. The Uncertain Profession: Harvard and the Search for Educational Authority (1980). 341 pp.
- Reid, Robert. Year One: An Intimate Look inside Harvard Business School (1994). 331 pp.
- Rosovsky, Nitza. The Jewish Experience at Harvard and Radcliffe (1986). 108 pp.
- Seligman, Joel. The High Citadel: The Influence of Harvard Law School (1978). 262 pp.
- Sollors, Werner; Titcomb, Caldwell; and Underwood, Thomas A., eds. Blacks at Harvard: A Documentary History of African-American Experience at Harvard and Radcliffe (1993). 548 pp.
- Trumpbour, John, ed., How Harvard Rules. Reason in the Service of Empire, Boston: South End Press, 1989, ISBN 0-89608-283-0
- Ulrich, Laurel Thatcher, ed., Yards and Gates: Gender in Harvard and Radcliffe History, New York: Palgrave Macmillan, 2004. 337 pp.
- Winsor, Mary P. Reading the Shape of Nature: Comparative Zoology at the Agassiz Museum (1991). 324 pp.
- Wright, Conrad Edick. Revolutionary Generation: Harvard Men and the Consequences of Independence (2005). 298 pp.
Jegyzetek
- ↑ A Harvard a világ legjobb egyeteme (Index, 2011. március 11.)
További információk
- A Harvard Egyetem honlapja (angolul)
- Official athletics website (angolul)
- Harvard mobile website (angolul)